Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)

Ahogy azt a magyar külképviseleti szervek látták

nemzetiségi szövetségek szerepe csökkent, A határozat kifejezésre juttatja, hogy a Cse­­madok és az ukránok szövetsége is egy a kulturális szövetségek közül, s mint ilyen, po­litikai tevékenységet nem fejthet ki. Egyébként a Csemadokra ma is érvényes az l/3/szt/1970. jelentésben tett megál­lapításunk. Azóta e téren érdemleges változás nem történt. Az illetékes pártszervek vár­ják Dobos László elnök lemondását. Az viszont erre egyelőre nem hajlandó. Ezzel akar­ja bizonyítani, hogy ő a Csemadok 1968-69-es hibáiért nem felelős. A Csemadok KB Elnöksége az SZLKP KB Elnökségének kérésére eddig már két ér­tékelést készített az 1968-69-es évben folytatott tevékenységéről. Ezeket az értékelé­seket a pártközpont nem fogadta el. Ezt követően Ľ. Pezlárnak, a KB ideológiai titkárának döntése alapján hat-, majd azt kiegészítve tíztagú bizottságot hoztak létre a Csemadok munkájának értékelésére. A bi­zottság már néhány hete megvan, azonban eddig nagyon keveset tett. Úgy véljük, hogy e halogatás oka a bizottság tagjai közötti személyi ellentétekben rejlik. S a szlovákiai magyar vezetők e személyi ellentétjeiről az SZLKP KB Elnökségének, Titkárságának tagjai, s a KB apparátusa is tud. A legfelsőbb vezetők félnek az itteni ma­gyar vezetőket fogadni, mivel tapasztalatból tudják, hogy a beszélgetés jelentős része az egymás elleni vádaskodásokból áll. Azonkívül a párt legfelsőbb vezetői fontos politi­kai, gazdasági és ideológiai kérdésekkel vannak elfoglalva, nincs idejük, de nagyon nem is keresnek időt nemzetiségi kérdésekkel való foglalkozásra. Mindezt tudják a párt- és az állami apparátusnak azok a dolgozói is, akikben még él­nek nacionalista érzelmek, s az adott helyzetet kihasználják arra, hogy a nemzetiségek már megszerzett jogait ahol lehet, megnyirbálják. Ezek a személyek azt is tudják, hogy az itteni magyarság vezetői nemcsak egymást támadják, de közülük, akik tehetnék, kar­rierük féltése miatt (nehogy magyar nacionalistáknak bélyegezzék őket) nem emelnek szót. Másoknak volna bátorságuk a sérelmeket felvetni, de nem tudják mondanivalóju­kat pontosan megfogalmazni. Végül vannak olyanok, akiknek bátorságuk is volna, tud­ják is mit akarnak, de a legfelsőbb pártvezetők nem fogadják őket. Magvar lapok összevonása A 28/3/szt/1970. jelentésünkben említett három magyar hetilap összevonásának a kérdése526 még nem oldódott meg. Az illetékes szervek a szlovák nőbizottságot kér­ték fel az összevont magyar nyelvű lap kiadójának. A nőbizottság azonban előre látva, hogy egy ilyen kis példányszámú lap deficites lesz, a kérésnek nem tett eleget. Közben egyes ismert szlovákiai magyar vezetők írásban és szóban kérték Lenártot és Pezlárt, az SZLKP KB Elnökségének tagjait, hogy a hozott elnökségi határozatot vál­toztassák meg. Nevezettek utasították is az SZLKP KB Sajtóosztályát, hogy tegyenek újabb előterjesztést. A Sajtóosztály azonban ismét a lapok összevonását javasolta, amit az elnökség újból elfogadott. A határozat alapján a szükséges adminisztratív intézkedé­sek megtörténtek a három magyar lap március 31-i megszüntetésére. Januárban az SZLKP KB Sajtóosztályának vezetője a Csemadok vezető titkárát megkér­te, készítsen költségvetést, mennyibe kerülne a Csemadoknak évente a Hét és a Világ ki­adása (összevontan). Mivel nevezett az összeget nagynak találta, megoldás nem jött létre. 526 A Hét, a Nő és a Világ című hetilapok 1970 augusztusában tervbe vett összevonásáról van szó. 423

Next

/
Thumbnails
Contents