Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)

Ahogy azt a magyar külképviseleti szervek látták

- a reciprocitás elvének marxista, internacionalista érvekkel alátámasztott elutasítása;- újabb és újabb igények, követelések felvetése, amelyek egy része nyilvánvalóan jogos és reális, másik - nagyobbik - része alapos elemzést, felmérést igényel ahhoz, hogy realitásukat vagy irrealitásukat meg lehessen ítélni, harmadik része pedig kétségtelenül túlhajtott irreális követelés;- végül, magyar részről is vannak szélsőséges, nacionalista, soviniszta, sőt irredenta megnyilvánulások is (röplapok, feliratok olyan tartalommal, hogy „Vissza Magyarországhoz”, „Szlovákok a hegyekbe”, stb., egyes szlovák személyek megfenyegetése, stb.). Ezek ugyan bizonyíthatóan egyedi megnyilvánulások, amelyeknek nincs tömegbázisuk és nem is tükrözik a tömeghangulatot, de amelyeket az Olšinský, Gáfrik-féle publicisták igen eredményesen tudnak felhasználni és fel is használnak cikkeikben.

Fenti, elsősorban a feszültségeket, ellentéteket bemutató képhez feltétlenül hozzá kell tenni, hogy az utóbbi időben mind szlovák, mind magyar részről vannak olyan törekvések is, amelyek a feszültségek, ellentétek csökkentése, feloldása irányában hatnak. A múlt jelentésemben475 említettem a szlovák párt- és állami vezetők, valamint a nemzetiségek vezetőinek április végi közös értekezletét, amelyen józan megfontolással, a közeledés és kölcsönös megértés szellemében tárgyaltak erről a kérdésről. Hasonló szellemben foglalt állást a Marxista-Leninista Főiskola Intézete bratislavai munkacsoportja és a bratislavai egyetem bölcsészkara munkatársai által május 21-24. között rendezett, nemzetiségi kérdéssel foglalkozó szeminárium is. (Sajnos azt is hozzá kell tenni, hogy a Smená V. 28. és KZ476 V. 31. számában mindkettő ellen éles kirohanást intézett.)

Voltak pozitív jellegű megnyilvánulások a sajtóban is (Pravda, Práca, Hlas ľudu), amelyek közül kiemelkedő jelentőségű, hogy a Pravda - a szlovák lapok közül elsőnek és egyedül - végre, több mint két hónap után, május 24-én részletesen ismertette a Csemadok KB állásfoglalását, s egy részletes interjút Lőrincz elvtárssal. Ezenkívül több szlovák lap helyt adott hasábjain nemcsak a szlovák, hanem a magyar levelezők észrevételeinek, véleményének is, s több olyan cikk is megjelent, amelyek mindkét oldalról vizsgálták a kérdést, s több-kevesebb objektivitással arra törekedtek, hogy az ellentétek helyett a baráti, békés együttélés és együttműködés gondolatát és szükségszerűségét tudatosítsák a magyarokban és szlovákokban egyaránt.

Hasonlóképpen az itteni magyar sajtóban - elsősorban az Új Szóban, amióta Lőrincz tölti be a főszerkesztői tisztséget - is csökkentek az egyoldalú és irreális követelések, s több olyan publikáció jelent meg - Husák-interjú,477 Mináó-interjú,478 ismertető cikk a Maticáról, Pavlenda cikke479, stb. -, amelyek elősegítik a felfokozott szenvedélyek lecsillapítását és a higgadt, józan dialógus megindulását.

A Csemadok őszinte közeledési és együttműködési szándékának bizonyításául igyekszik kapcsolatot teremteni a járási székhelyeken megalakult Matica-szervekkel, felajánlva együttműködését. Ezeknek az első lépéseknek is megvannak már a pozitív és a

475 Lásd a 133. sz. dokumentumot.

476 Kultúrny život.

477 A Gustáv Busákkal készült interjú az Új Szó 1968. június 1-jei számában jelent meg Szlovákoknak és magyaroknak a megértés útját kell keresniük címmel. (Lásd a 27. sz. dokumentumot.)

478 A Vladimír Mináčcsal készült interjú az Új Szó 1968. május 31-i számában jelent meg A nemzet nagyságát igazsága méri címmel.

479 Viktor Pavlenda A nemzetiségi probléma megoldásának közgazdasági alapjai című írása az Új Szó 1968. május 31-i számában jelent meg.

392