Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)

Ahogy azt a magyar külképviseleti szervek látták

Ahogy azt a magyar külképviseleti

SZERVEK LÁTTÁK

132

Pozsony, 1968. április 8. Sztankó Pál pozsonyi magyar főkonzul jelentése a magyar kisebbség részvételéről a demokratizálódási folyamatban, amelyben beszámol a Csemadok KB márciusi javaslatairól és azok szlovák fogadtatásáról.

SZIGORÚAN TITKOS!

Szám: 17/1968

Készült: 5 példányban.

Kaoiák: 3 pl. Központ

1 pl. Nagykövetség

1 pl. saját

Múltkori, a szlovákiai belpolitikai helyzetet összefoglaló jelentésemben rámutattam arra, hogy Szlovákiában a demokratizálódási folyamat előterébe és középpontjába a szlovák-cseh viszony új, föderációs alapokon, egyenlő az egyenlővel elv alapján történő rendezése került. Már akkor világos volt, hogy ez szükségszerűen felveti az itt élő többi nemzetiség helyzetének felülvizsgálását és rendezését is. Miután a szlovák-cseh viszony federációs elveken történő rendezése Szlovákiában általánosan, a legfelső párt- és állami szervek által is elfogadott, és támogatott követeléssé lett, a nemzetiségek is kezdték felvetni saját igényeiket és követeléseiket.

Március közepén a Csemadok is kidolgozta részletes, átfogó javaslatát a magyar nemzetiség korábbi sérelmeinek orvoslására, helyzetének a teljes egyenjogúság elve alapján történő rendezésére. A javaslatnál abból az alapvető megállapításból indultak ki, hogy a magyar nemzetiség nem élvez teljes egyenjogúságot, ami többek között a következőkben is kifejeződik:- az alkotmányban a két nemzet mellett nincsenek feltüntetve egyenjogú tényezőkként a nemzetiségek;- a nemzetiségek jogi helyzete nincs törvényben meghatározva;- a nemzetiségeknek nincsenek megfelelő képviseleti szerveik sem a választott törvényhozó testületekben, sem a végrehajtó, közigazgatási szervekben;

Pozsony, 1968. április 8.

Tárev: Magyar nemzetiség a demokratizálódási folyamatban Melléklet: 2 cikk