Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
ban a Csemadok központi szervei, járási és helyi szervezetei, a csehszlovákiai magyar írók, kommunisták, fiatalok, az egyes lapok szerkesztőségei sorra tették közzé az intervenciót elítélő nyilatkozataikat, amelyekben támogatásukról biztosították a csehszlovák állami és pártvezetést, s a rend és nyugalom megőrzésére és a megszállókkal való együttműködés elutasítására szólították fel a magyar lakosságot. A magyar lapok - a szlovák és cseh lapokhoz hasonlóan - napokon keresztül rendkívüli számokat jelentettek meg, a Csehszlovák Rádió pozsonyi stúdiójának magyar adása Gabonaváros néven illegálisan sugározta műsorait, a magyarlakta járásokban és városokban illegálisan terjesztett magyar és kétnyelvű röplapokon tiltakoztak a megszállás ellen.40 A magyar lakosság ellenségesen fogadta a déli országrészekbe bevonuló magyar hadsereget is, s a megszállás elleni tiltakozásaiban kifejezésre jutott amiatti csalódottsága, hogy a katonai akcióban a kádári Magyarország, illetve a Magyar Néphadsereg is részt vett.41 A CSKP sebtében összehívott 1968. augusztus 22-i rendkívüli, XIV. kongresszusán és az SZLKP augusztus 26-28-i rendkívüli kongresszusán, valamint az SZNT szeptember eleji kibővítése során a magyarok nem kerültek be számarányuknak megfelelően a legfelsőbb párt- és állami szervekbe, a Csemadok vezetése a megszállást követő napokban, hetekben ennek ellenére még mindig bízott benne, hogy a készülő nemzetiségi alkotmánytörvény meghatározó rendezési elve a Csemadok által megfogalmazott és a CSKP akcióprogramjában is szereplő önigazgatási elv lesz. A Csemadok-vezetés reményeit táplálta Gustáv Husáknak, az SZLKP újonnan megválasztott első titkárának a Csemadok KB 1968. szeptember 7-8-i ülésén elmondott beszéde is. Husák - aki személyében első ízben vett részt a párt első embere a Csemadok KB ülésén - amellett, hogy köszönetét mondott a magyar kisebbség augusztusi magatartásáért, megígérte, hogy a magyarság helyzetét a teljes egyenjogúság alapján fogják rendezni, s hogy a nemzetiségi alkotmánytörvényt a föderációról szóló alkotmánytörvénnyel egy időben fogadják majd el. A Csemadok vezetésével közölte egyúttal azt is, hogy a Nemzetgyűlés által elfogadandó nemzetiségi alkotmánytörvénynek a pártvezetés döntése értelmében csupán egyfajta kerettörvény jellege lesz, amelyet majd az eltérő sajátosságok figyelembevételével a tagköztársaságok parlamentjeinek törvényei fognak részletezni. A megszállás utáni feszültségekkel teli hangulatot és a jogérvényesítés lehetősége iránti kételyeket mindenesetre mindennél jobban példázza az a tény, hogy az ülésen felmerült a Magyar Nemzeti Tanács egyoldalú kikiáltásának és a kommunista párton belüli magyar szekció létrehozásának gondolata is.42 A nemzetiségi alkotmánytörvény 1968 augusztusában félbeszakadt előkészületi munkálatai az SZLKP KB Elnöksége 1968. szeptember 11-i ülésének határozata és irányelvei alapján folytatódtak. A szlovák pártvezetés által létrehozott munkabizottság, amelyben helyet kapott Szabó Rezső, a Csemadok KB vezető titkára is, szeptember vé-40 FKI, Csemadok irattára, KB-VI-2. Jelentés a Csemadok Központi Bizottsága elnökségének munkájáról 1968. augusztus 21-től 1968. augusztus 31-ig; FKI, Csemadok irattára, válogatás, XXII-szórólapok; lásd még az Új Szó, a Szabad Földműves, a No, a Hét és az Új Ifjúság, valamint a járási hetilapok rendkívüli kiadásait. 41 Lásd pl. Új Szó, 1968. augusztus 26. - rendkívüli kiadás, Magyarok magyarokhoz!, 1. p.; Dunatáj, 1968. augusztus 29. Megbántottak bennünket..., 1. p. 42 FKI, Csemadok irattára, KB-VI-2, Jegyzőkönyv a Csemadok Központi Bizottságának VII. üléséről, 1968. szeptember 7-8.; Új Szó, 1968. szeptember 10. Sürgősen megoldjuk a nemzetiségi kérdést!, 1., 5-6. p. 32
