Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
76 Pozsony, 1968. decemberi, Az Új Szó tudósítása az SZNT Nemzetiségi Bizottságának december 3-i első üléséről, amelynek fő napirendi pontja a képviseleti testületek és a végrehajtó szervek melletti nemzetiségi szervekről szóló törvény javaslatának megvitatása volt. Ülésezett az SZNT Nemzetiségi Bizottsága A TÖRVÉNYHOZÓI KEZDEMÉNYEZÉS ELSŐ LÉPÉSE (Tudósítónktól) - Közvetlenül á Szlovák Nemzeti Tanács plénumának ülése után fontos megbeszélésre jöttek össze az SZNT Nemzetiségi Bizottságának magyar, ukrán (ruszin) és szlovák tagjai. Az ülést a bizottság elnöke, F á b r y István319 nyitotta meg, aki röviden szólt egyrészt a nemzetiségi alkotmánytörvény elfogadásának jelentőségéről, másrészt a nemrég alakult Nemzetiségi Bizottság küldetéséről. A napirend fő pontja annak a törvényjavaslatnak megvitatása volt, amelyet ez a szerv, szakemberek bevonásával, kidolgozott és amelyet kezdeményezően akar előterjeszteni a Szlovák Nemzeti Tanács legközelebbi, közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt várható plenáris ülésén. A törvényjavaslat, a nemzetiségi alkotmánytörvényre támaszkodva jogi formában rögzíti, hogy milyen nemzetiségi szerveket kellene létesíteni a képviseleti testületek és a végrehajtó szervek mellett. Meghatározza ezeknek a nemzetiségi szerveknek jogkörét is. Fő küldetésüket abban látja, hogy ügyeljenek a nemzetiségi jogok érvényesülésére, ebből a célból kezdeményező javaslatokat terjesszenek elő s véleményt mondjanak a nemzetiségek életét érintő intézkedésekről. Ezen túlmenően ezek a szervek ellenőriznék főleg az olyan törvényeknek, határozatoknak és intézkedéseknek betartását, amelyek az egyenjogúság szempontjából érintik a nemzetiségeket. Végül a javasolt nemzetiségi szervek ügyelnének arra is, hogy a nemzetiségek megfelelő képviselettel rendelkezzenek az államhatalom és az államigazgatás szerveiben. Sajnos - objektív körülmények folytán - ez az anyag csak röviddel az ülés kezdete előtt került a képviselők kezébe és ezt a Nemzetiségi Bizottság több tagja joggal kifogásolta a vitában. Több ellenvetés és kiegészítő, módosító javaslat és észrevétel elhangzása után a Nemzetiségi Bizottság nem fogadta el a törvényjavaslatot ezen az ülésén. Viszont határozatilag úgy döntött, hogy több azonnali, konzultatív jellegű intézkedéssel biztosítja a törvényjavaslat megtárgyalását az SZNT decemberi ülésén.320 A halogatás ugyanis azzal a veszéllyel járna, hogy a nemzetiségi szempontból fontos intézmé-319 Fábry Istvánt, miután jelölését az SZLKP KB Elnöksége 1968. október 21-én előzetesen már jóváhagyta, a Nemzetiségi Bizottság október 23-i alakuló ülése választotta elnökké. (Új Szó, 1968. október 24. 2. p.) 320 Az Új Szónak a törvényjavaslatot elfogadó 1968. december 12-i nemzetiségi bizottsági ülésről beszámoló írása ezzel szemben már arról tudósít, hogy a törvényjavaslat parlamenti megtárgyalására csak a föderáció életbe lépése és a szlovák kormány megalakulása után, vagyis 1969 elején kerülhet sor. (Új Szó, 1968. december 13. 6. p.) 217
