Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
Ezért történhetett meg az, hogy az említett kibontakozás fordított irányú társadalmi mozgás eredményeként érhette el a jelenlegi szintet. Az 1949-ben létrejött Csemadok szigorúan kulturális, népnevelő, népművészeti tevékenységből kiindulva jutott el 1968- ig, amikor a nemzetiségi kérdés megoldása terén a csehszlovákiai magyarság egészének szószólójaként lépett és léphetett fel, lényegében társadalompolitikai követelésekkel. A szükségszerű társadalmi fejődés azonban a torzítások ellenére is szinte alapjában véve változtatta meg az itt élő magyarság társadalmi struktúráját. Népi talajból kisarjadt irodalmár, újságíró, pedagógus értelmiségünk mellett fokozatosan egy új generáció felnövekedésével - habár egyelőre szétszórtan - létrejött természettudományi, műszaki és további humán értelmiségünk. Elértük azt a szintet, amikor szükségessé válik nemzetiségi múltunk és jelenünk tudományos szintű vizsgálata, feltérképezése. A megnövekedett igények, a kor, a tudományos-műszaki forradalom korszaka, a progresszív társadalmi fejlődés érdekében, elengedhetetlenül megkövetelik a konkrét tudományos ismeret- és információrendszer kialakítását. Szükségesnek látjuk olyan központi szintű magyar intézmények és értelmiségi szakmai csoportok létrehozását, amelyek egyrészt hatékonyan bekapcsolódnának a csehszlovákiai magyarság szellemi életébe, másrészt a csehszlovákiai magyarság helyzetének és problémáinak tudományos, adatszerű feldolgozásán és minősítésén túl hozzájárulnának gazdasági jogi, politikai és kulturális problémáink megoldásához. Szükségesnek látjuk, hogy a Csemadok KB titkársága mellett megalakuljon egy hivatásos tudományos szakcsoport, amely kidolgozná létesítendő nemzetiségi tudományos intézetünk koncepcionális kutatási programját és megkezdené a tudományos (történelmi, néprajzi, szociológiai, irodalmi- és nyelvtudományi) szaktanácsok kiépítését. Az egyes szaktanácsok feladata az lenne, hogy a felsorolt szakterületeken megkezdje és megszervezze a tudományos kutatómunkát s ezáltal hathatósan befolyásolja értelmiségünk szakmai tudásának elmélyítését. A tudományos kutatómunka bázisának megteremtésén túl el kell érnünk azt is, hogy az értelmiségnek azok a csoportjai, amelyek eddig a nemzetiség szellemi életében tevékenyebben nem vettek részt, aktívan bekapcsolódjanak a népnevelő ismeretterjesztő munkába és segítsenek létrehozni azt a szükséges erőforrást, amely feltétele a tudományos szintű gondolkodás kialakításának. Fontos lenne ehhez a Természet és Társadalom317 című folyóirat szerkesztési koncepciójának megváltoztatása olyan értelemben, hogy eredeti tudományos és tudományos-ismeretterjesztő írások jelenjenek meg benne csehszlovákiai magyar szerzők tollából. A Szocialista Nevelés318 című havonta megjelenő szakmai folyóirat szerkesztési koncepcióját is olyan értelemben kellene megváltoztatni, hogy a lap a pedagógiai kutatómunka ösztönzőjévé váljon és nagyobb teret adjon az iskolaügyünket érintő problémáknak. Az 1968. október 27-én elfogadott nemzetiségi alkotmánytörvény a nemzetiségeknek is kollektív jogokat biztosít. A közeljövőben külön törvények vannak hivatva biztosítani a nemzetiségek és így a csehszlovákiai magyarság nemzeti életének kiteljesedé317 A szlovák Príroda a spoločnosť magyar nyelvű mutációjaként 1961 óta megjelentetett tudományos-ismeretterjesztő havilap. 318 A magyar tannyelvű iskolák számára 1956 óta kiadott módszertani folyóirat. 215
