Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
ellenére nemcsak hogy nem fog javulni, hanem rosszabbodni fog. Félő, hogy az SZLKP rendkívüli és a CSKP rendkívüli, XIV. kongresszusán megválasztandó központi pártszervekben a magyar kommunisták nem kapnak arányos képviseletet, illetve hogy nem azok kerülnek tisztségekbe, akik valóban élvezik a magyar párttagok bizalmát. A Csemadok KB pártcsoportja a CSKP KB-ba a következő magyar nemzetiségű elvtársakat javasolja: Dobos László, Lőrincz Gyula, Csanda Sándor, Nagy Árpád. Továbbá javasoljuk, hogy az SZLKP KB-ban a magyar kommunistákat - a már korábban jelöltek mellett - a következő elvtársak képviseljék: Fábry István, Fonod Zoltán, Mandli Imre, Szabó Rezső, Szokolay Imre, Szőke József, Tolvaj Bertalan és Varga Béla. 40 Pozsony, 1968. augusztus 14. A csehszlovákiai lengyel, ukrán és magyar kulturális szövetség képviselőinek közös nyilatkozata, amely szerint a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságát, valamint a nemzetiségek önigazgatási jogát az alkotmányban kell rögzíteni. KÖZÖS NYILATKOZAT A csehszlovákiai lengyel, ukrán és magyar kulturális szövetségek képviselőinek tanácskozása A Kolodéjeben ülésező kormánybizottság kezdeményezésére megindult tárgyalások folytatása céljából 1968. augusztus 14-én Bratislavában közös tanácskozásra ültek össze a Lengyel Kulturális Szövetség,239 az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének,240 valamint a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének képviselői, hogy megtárgyalják azokat az alapvető kérdéseket, amelyek a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő valamennyi nemzeti kisebbséget érintik. Ezek a kérdések társadalmunk demokratizálódási folyamata során merültek fel. Közös álláspontunk, amelyet a fentebb említett elvi kérdésekkel kapcsolatban foglaltunk el, az alábbi: 1. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmányában kifejezésre kell juttatni azt a reális és tényleges valóságot, hogy Csehszlovákiát nemcsak nemzetek, hanem nemzetiségek is alkotják. 2. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetei és nemzetiségei egyenlők, s az a történelmi tény, hogy a köztársaságot a cseh és szlovák nemzet alapította, nem lehet egy szocialista államban, ahol a hatalom birtokosa a dolgozó nép, a jogi egyenlőtlenség forrása, hisz a nemzet és a nemzetiség egyaránt érdekazonosságot kifejező természetes társadalmi alakulat, csoport, így tehát az államiság hordozója is. 3. A nemzetek és nemzetiségek tényleges és teljes egyenjogúságának biztosítása nem függhet csupán az egyének akaratától, hanem ezt az egyenjogúságot a demokrati239 Helyesen: Lengyel Kulturális és Művelődési Szövetség. 240 Helyesen: Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének. 160
