Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
vák nemzet mellett a nemzeti kisebbségek is alkotják, amelyek az államiság hordozói, ezért az őket érintő ügyekben az önigazgatás elve alapján a nemzetiségi szervek illetékesek határozni. A szövetségi parlamentben képviseletüket a Nemzetiségi Bizottság látja el, végrehajtó szervük a szövetségi kormány melletti nemzetiségi államtitkárság. Az SZNT-ben a magyar nemzeti kisebbség képviseleti szerve a Magyar Nemzeti Tanács, a szlovák kormányban nemzetiségi minisztérium létrehozását, magyar miniszterek és miniszterhelyettesek kinevezését javasoljuk. Az új területi elrendezésnél figyelembe kell venni az etnikai tényezőt is, a társadalmi szervezeteknél pedig lehetővé kell tenni nemzetiségi alapon történő létrehozásukat. El kell törölni az összes diszkriminatív törvényt, az ártatlanul elítélteket politikailag rehabilitálni kell, a kárt szenvedetteket pedig anyagi kárpótlásban kell részesíteni. A vegyes lakosságú területeken érvényesíteni kell a kétvagy többnyelvűség elvét, s nem értünk egyet az államnyelv bevezetésével. A Szlovák Tudományos Akadémia mellett a nemzetiségekkel foglalkozó tudományos munkahelyek, önálló könyv- és lapkiadó, könyvtár, múzeumok és galéria létrehozását, a magyar nyelvű tömegtájékoztatási eszközök (televízió, rádió) fejlesztését javasoljuk. 33 Pozsony, 1968. június 20. A Csemadok Központi Bizottságának az Új Szó hasábjain keresztül a szervezet tagságához és Dél-Szlovákia lakosságához intézett felhívása. A CSEMADOK Központi Bizottságának nyilatkozata HAZÁNK NEMZETEI ÉS NEMZETISÉGEI TÖRTÉNELMI ÉRETTSÉGÜKRŐL TEHETNEK TANÚSÁGOT Több mint három hónap telt el azóta, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága nyilvánosságra hozta ismert állásfoglalását. A felelősségtudat vezetett bennünket, amikor elmondtuk véleményünket és javaslatainkat a Csehszlovákiában élő magyar nemzeti kisebbség helyzetének rendezéséről. Segíteni akartunk ezzel a párt és az állam szerveinek e bonyolult kérdés tisztázásában és megoldásában. Ez jogunk és erkölcsi kötelességünk. A CSEMADOK tagjai, a csehszlovákiai magyarok széles rétegei határozottan és nagy tettvággyal sorakoztak fel a CSEMADOK állásfoglalása mögé. Alig akad olyan magyarlakta falu, város, ahol ne tárgyaltak volna elképzeléseinkről. A gyűlések százain egyszerű emberek tettek bizonyságot szabadságszeretetükről, állampolgári felelősségükről, hazafiságukról. Ennek az aktivitásnak az értelme és céljai tiszták, s becsületesek: emberi és nemzeti jogaink rendezése és biztosítása. S ezt a törekvést képtelenség „felforgatásnak, az állam rendje megbontásának" minősíteni, mivel legfőbb célja az ország társadalmi megújhodásának elősegítése. A magasabb szintű szocialista demokrácia kivívásának és megteremtésének vágya elemi erővel és mégis olyan fegyelmezettséggel tört elő népünkből, hogy arra csak elfogultság, rosszakarat és ellenséges szándék dobhat követ, mondhat rosszat. Társadalmunk megújhodásának feltétele a szocialista demokrácia. Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei történelmi érettségükről tehetnek ma tanúságot. Vizsgáznak 148
