Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
mokon és egyes lapok hasábjain szervek vagy magánszemélyek részéről a Csemadokot mint szervezetet és Lőrincz Gyula elvtársat mint a Csemadok Központi Bizottságának elnökét érték, s nacionalizmussal, sovinizmussal, irredentizmussal, a köztársaság felforgatásával, pártellenességgel stb. bélyegeztek meg bennünket. Ezzel egyidőben a Központi Bizottság és a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége egyöntetűen és határozottan elhatárolja magát mindazoktól a személyektől, akik a magyarság soraiban nemzetiségi gyűlöletet szítanak, nacionalista befolyást akarnak gyakorolni vagy szembefordulnak a köztársaság és a párt alapjaival és eszméivel. A Központi Bizottság nézete szerint ezek azok az elvek, melyek a jövőben is meg kell, hogy szabják szervezetünk egész ténykedését, s melyeknek megtartása és érvényesítése biztosíthatja szervezetünk létét, munkájának eredményességét és hasznosságát, nem utolsó sorban Központi Bizottságunk egységét. 4. A Csemadok Központi Bizottsága pozitívan értékeli a legutóbbi központi bizottsági ülésünk óta megtartott gyűléseket. E gyűlések és az azokon elfogadott határozatok igazolják, hogy a Csemadok tagjai s az ezeken résztvevő tízezrek őszintén támogatják Csehszlovákia Kommunista Pártjának új vonalát, egyértelműen kiállnak hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, annak egysége, a szocialista társadalmi rendszer és a demokratizálódási folyamat mellett. A cseh és a szlovák nemzet egymásközti viszonyának megoldásában a föderatív államrendezést helyesnek tartják. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy ezzel egyidőben a nemzetiségi kérdés is megoldásra kerüljön a teljes egyenjogúság és az önigazgatás elve alapján. A Csemadok Központi Bizottsága címére érkezett határozatok és levelek nagy része az egyetértés s a Csemadok KB javaslatával való teljes azonosulás kifejezésén kívül olyan részleteket is tartalmaz, melyekben a gyűlések résztvevői pontokba foglalva további javaslatokat terjesztenek elő. A központi bizottság megbízza az elnökséget, hogy:- e javaslatokat teljes terjedelmükben továbbítsa a CSKP KB-nak és az SZLKP KB-nak;- saját vonalán dolgozza fel és érvényesítse munkájában. Ezek az észrevételek és javaslatok százezrek véleményét tükrözték és értékes segítséget jelentenek az újonnan megalakuló nemzetiségi szervek munkájában. 5. A Csemadok Központi Bizottsága köszönetét fejezi ki azoknak a szerveknek, szervezeteknek, intézményeknek, személyeknek, akik e gyűlések megrendezésével és aktív részvételükkel elősegítették a demokratizálódási folyamat kibontakozását Dél-Szlovákiában. 6. A hazánkban végbemenő megújhodási folyamat alapvetően megváltoztatja a társadalmi szervezetek, közöttük a Csemadok munkáját, jelentőségét és hatáskörét. A múlt torzításaitól a Csemadok sem volt mentes. Alapos felmérés, a tények feltárása alapján kell felszámolni az egész társadalmi életben megindult demokratizálódási folyamatnak a Csemadokban is érezhető hatását. A szocializmus új formájának megfelelően olyan programot akarunk kidolgozni, amely a szocialista demokrácia minőségileg magasabb fokú, valóban humánus, a demokratikus szocialista társadalom építését és szilárdítását segíti elő. Ezért Központi Bizottságunk úgy döntött, hogy:- a Csemadok egész munkájának komplex értékelésével és a demokratizálódás szellemének megfelelő új munkaformájának kidolgozásával megbízza az elnökséget, javaslatait legkésőbb október végéig terjessze a KB elé. 7. A múlt hibáinak felszámolása céljából a Csemadok KB rehabilitációs bizottságot állít fel, melynek feladata, hogy felülvizsgálja azoknak a Csemadok-tagoknak vagy a Cse-141