Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
mélyek léptek fel, akik néhány éwel később a magyar kisebbség kérdésének megoldásáért Novomeskýre, rám és másokra hárították a felelősséget. Bizonyos, hogy ez az időszak a magyar polgártársainkban rengeteg keserűséget hagyott, s a szlovák és a magyar lakosság közt sok szenvedélyt váltott ki. Ezzel számolni kell és meg kell találni a kölcsönös jó viszonyhoz vezető utat. Ha a szlovák-magyar kapcsolatok valamelyik szakaszát akarjuk megítélni, hosszú történelmi összefüggésekben kell azt látnunk, keresnünk kell az okokat és a következményeket, melyek befolyásolták a két nemzet viszonyát. KÉRDÉS: Mivel magyarázza azt, hogy a kommunista párt, mely a szocialista humanizmus és az internacionalizmus elvét vallja - koalíciós partnereivel együtt - ilyen lépésre szánta magát, s védtelen ezreket - közte kommunistákat és antifasisztákat - büntetett mások (az uralkodó osztály) bűneiért, mellőzve ezáltal minden osztályszempontot? VÁLASZ: Említettem már, hogy a kassai kormányprogramban és az ebből eredő jogi ténykedésben hogyan került sor a problémák megoldására. A szocialista humanizmus és az internacionalizmus elvei a második világháború idején egy kissé más megvilágításba kerültek. A nácizmus és szövetségesei egész nemzeteket és országokat támadtak és szálltak meg, veszélyeztették létüket és csak mérhetetlen áldozatok árán váltották meg a szabad életet. Ez az emberek gondolkodásában nem maradt nyom nélkül a háború befejeztével, és utána sem, amikor felújultak ezek az államok s belső problémáikat oldották meg. Csehszlovákia Kommunista Pártja a felszabadulás után nem akarta bűnhődtetni az „ártatlanok ezreit”, hanem a csehek és szlovákok szilárd államának építésére törekedett. Viszont úgy vélekedett akkor, hogy néhány nemzetiségi kisebbség kitelepítése megszilárdítja a csehszlovák állam biztonságát. Napjainkban vitatható, helyes vagy helytelen volt-e ez az eljárás, azonban meg kell ezt érteni. Értenünk kell, hogy a háború után milyen tapasztalatokból indult ki, s milyen indítékok vezették. A háborúban és a hadműveletekben nemcsak a fasiszta országok uralkodó osztályai vettek részt, hanem a lakosság minden rétege. Mindenki tudja, aki csak egy csöppet is ismeri ennek a kornak a történelmét, hogy ebben a háborúban milyen szerepet játszott néhány európai nemzet elvetemült nacionalizmusa. A történelem nem mérhető csupán egyetlen nemes elvvel. KÉRDÉS: Ön személy szerint magas párt-, illetve állami tisztséget töltött be a felszabadulást megelőző és az azt követő években. Feltehetően ezzel magyarázható, hogy az ún. burzsoá nacionalisták elleni konstruált perben a magyar nemzetiséget ért sérelmekért másfél évtizeden át - Önt is beleértve - egyes személyeket tettek felelőssé.208 Ez az álláspont feltehetően leszűkítette a kérdést, s a személyi kultusz gyakorlata szerint a történelmi valóságot is elferdítette. Hogyan vélekedik Ön erről? VÁLASZ: Az 1945-1947-es években a német és magyar kisebbség problémáinak megoldásánál jómagam lényegében ugyanazon az állásponton voltam, mint a CSKP és 208 Az ún. szlovák burzsoá nacionalisták (Gustáv Husák, Ladislav Novomeský, Daniel Okáli, Ivan Horváth és Ladislav Holdoš) elleni koncepciós per vádlottjait nem magyarellenes politikájuk miatt, hanem szlovák szeparatista törekvések és csehellenes nemzeti elfogultság vádjával ítélték el 1954 áprilisában. A csehszlovák pártállami propaganda azonban ezzel párhuzamosan azt is igyekezett elhitetni, hogy a II. világháború utáni magyarellenes intézkedésekért is egyedül a „burzsoá nacionalistákat” terheli a felelősség. 136
