Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
program megszövegezőit felelősségre vonni lehetetlen, mivel történelmi dokumentumról van szó, a kollektív bűnösség elvével ugyanakkor nem lehet egyetérteni. Az Új Szá nak adott interjú fogalmazása szerencsétlen, mivel félremagyarázásra ad lehetőséget. A járások etnikai alapú átszervezésére vonatkozó javaslat a Csemadok állásfoglalásának legvitathatóbb kitétele. A magyaroknak is érdeke, hogy megtanuljanak szlovákul, ezért a magyar iskolákban folyó szlováknyelv-oktatás színvonalát növelni kell, hogy a magyar középiskolákból kikerülő fiatalok megállják a helyüket a szlovák főiskolákon is. A magyar főiskolák igénylésekor a Csemadok elsősorban a mezőgazdasági főiskolára gondolt. A hivatali kétnyelvűség elvének alkalmazására főleg a szlovákul nem beszélő idősebb nemzedék miatt van szükség. A magyar helységnevek sajtóbeli használata csak a magyar lakosságú települések esetében indokolt. 26 Pozsony, 1968. május 24. A nemzetiségi kérdésről rendezett országos szeminárium határozata, amely síkra száll a nemzetiségek politikai képviseletének és a kisebbségi jogok alkotmányos és törvényes biztosításáért, valamint a járásoknak a nemzetiségi elvet is figyelembe vevő átalakításáért (részletek). Mi, a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó szeminárium201 202 résztvevői, a különböző szakmák, társadalomtudományok dolgozói és gyakorlati dolgozók a nemzetiségi kérdés különösen csehszlovákiai különböző elméleti s gyakorlati szempontjaira vonatkozó négynapi tanácskozásának befejezéséül az alább felsorolt következtetésekre jutva olyan javaslatokat teszünk, amelyek egyrészt Csehszlovákia helyzetének államjogi rendezése új föderatív modelljének kidolgozásával függnek össze, másrészt a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos további elméleti tevékenység biztosítására vonatkoznak: £ J202 2. A föderatív modellre vonatkozó eddigi elgondolások és munkálatok elsősorban a két nemzet közötti kapcsolatok megoldására összpontosulnak. Mindeddig csekély figyelmet szentelünk a Csehszlovákiában élő nemzetiségi csoportok (nemzetiségek) helyzete kielégítő rendezésének. Arról van szó ugyanis, hogy nem volt s most sincsen komplex alkotmány- és törvényerejű kezesség az említett nemzetiségi csoportok jogainak biztosítására, s hogy lényegében nem létezett olyan illetékes politikai intézmény, amely ezeket a jogokat biztosította és megvédte volna. Az alkotmányerejű törvény keretében elsősorban a következő kérdések várnak megoldásra: a) A nemzetiségi csoportok politikai képviselete intézményes (képviseleti és végrehajtó) szerveinek létesítése (ezek a szervek különbözők lehetnek - a Nemzetgyűlés nemzetiségi problémákkal foglalkozó bizottsága, a föderatív kormány, valamint a cseh és a szlo201 A szemináriumot a Marxizmus-leninizmus Főiskolai Intézetének pozsonyi tagozata és a pozsonyi Comenius [Komenský] Egyetem Bölcsészettudományi Kara rendezte meg 1968. május 21-24-e között. 202 A kihagyott rész az előkészítés alatt álló cseh-szlovák föderációról mond véleményt. 132
