Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
že iba, ako sa to často stáva, obrátil kabát. Nebolo to však obrátenie kabáta. Vidí sa, že lepšie ako ktokoľvek z nás, si uvedomoval, aké dedičstvo v riešení národnostnej otázky nám zanechal a jeho volanie po dôkladnosti nebolo odobrením, skôr vyhrážkou. Pri riešení vzájomných vzťahov medzi Slovákmi a Maďarmi sme sa v niektorých prípadoch dostali tam, kde sme nechceli. Nič však nie je stratené a nebude stratené, nesmieme však dovoliť, aby ktokoľvek z jednej či druhej strany sa na napätosti vzťahu priživoval a budoval si na našich spoločných chrbtoch kariéru. Kultúrny život, 1968. április 12.1., 7. p. Összefoglalás: A Csemadok különböző szerveinek állásfoglalásai véget vetettek a kikényszerített dél-szlovákiai nemzetiségi fegyverszünetnek, s arra kényszerítik a szlovákokat, hogy szintén előterjesszék nemzeti és kulturális kívánságaikat. A dél-szlovákiai szlovákok állásfoglalása a Matica slovenská újjáélesztésével csupán a Csemadok ellensúlyát akarja létrehozni, amely már rég nem csupán kulturális egyesület, hanem politikai erő is. Kétségtelen, hogy a szlovákiai magyarok helyzetét már régen törvényben kellett volna rendezni, ennek elmaradásáért azonban nem a szlovákok a felelősek, hiszen ők sem voltak egyenjogú helyzetben. A Csemadok KB március 12-i állásfoglalásának a járások etnikai alapú átszervezésére vonatkozó javaslata a dél-szlovákiai szlovákok kitelepítésének vagy a maradók elmagyarosításának veszélyét hordozza magában. A magyar intézményrendszer megteremtésére vonatkozó kulturális jellegű igények szintén az elszigetelődést szolgálják. A Csemadok állásfoglalásában ugyanakkor nyoma sincs olyan javaslatnak, amely azt segítené elő, hogy a magyar lakosság meg tudja magát értetni a szlovák nemzettel, amelynek a területén él. A Csemadok Galántai Járási Bizottságának a kassai kormányprogram nemzetiségeket érintő revíziójára vonatkozó javaslata revansista, amely megkérdőjelezi a második világháború eredményeit is. 17 Pozsony, 1968. április 19. Michal Gáfrik Mi, albérlők saját hazánkban (My, podnájomníci vo vlastnej krajine) c. írása a Kultúrny život című hetilapban, amely azt sugallja, hogy az elnyomott helyzetben lévő dél-szlovákiai szlovákok csupán albérlőknek érezhetik magukat saját hazájukban. MY, PODNÁJOMNÍCI VO VLASTNEJ KRAJINE Michal Gáfrik Národná otázka u nás nejeden raz komplikovala iné, tak isto závažné problémy, prekrývala ich a čiastočne aj skresľovala. Príkladom takéhoto prekrývania a komplikovania môžu byť hoci aj posledné mesiace - čo ostatne nie je konštatovanie ani nové ani originálne. Prekrývať a čiastočne aj skresľovať môže však len dovtedy, kým sama nie je dôsledne vyriešená, kým sama neprestane trpieť a doplácať na hlboké deformácie. Už 99
