Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 93 32 Ungvár, 1922. március 6. Korláth Endrének, a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége elnökének nyilatkozata Kárpátalja politikai helyzetéről. [...] Bcncš mint az autonómiát garantáló békeszerződés aláírója nem tehet más kijelentést mint azt, hogy az autonómiát „meg fogja adni’’. De amíg az elmúlt év májusában olyan határidőt jelölt meg, amely Ruszinszkó teljes politikai átgyúrásáig tolja ki az autonómia megadását, addig - bizonyára a lapokban már ismertetett népszövetségi nyomás hatása alatt - a múlt év december 31-én csupán hónapokban jelölte meg az autonómia kiépítésének határidejét. A jelenlegi elodázás ismét azt mutatja, hogy Ruszinszkó autonómiája Csehszlovákia külpolitikája szempontjából ismét nem elsőrendű fontosságú, vagyis a békeszerződésben garantált autonómiánk lassacskán hangulatkérdéssé zsugorodnék össze, ha Csehszlovákia kormányának csupán a külpolitikát kellene figyelembe vennie és továbbra is strucc módjára elzárkóznék a belpolitikai feszültségek megfigyelésétől. Azonban Bcncšnck nemcsak mint külügyminiszternek, hanem miniszterelnöknek is mérlegelnie kell a helyzetet s így azt hiszem, hogy az elodázás még sem fog sokáig tartani s Bcncš mint miniszterelnök nem fogja engedni a feszültséget az clpattanásig fokozni, hanem igyekezni fog egy olyan megoldást és egy olyan autonómiát teremteni, amely a külföld szemében őt szépnek fogja bemutatni, belpolitikáiig azonban csak csekély javulást fog jelenteni, úgyhogy Bcncš törekvését röviden avval a példával jellemezhetjük: „Nesze semmi fogd meg jól.” A Magyar Pártok Szövetsége Ruszinszkó számára milyen autonómiát kíván? Szövetségünk teljesen a békeszerződés alapján áll, s így a békeszerződés szavai szerint a „legszélesebb körű" autonómiát kívánja Ruszinszkó részére, amely legszélesebb körű autonómiának csak a minimumát lehet pozitíve megállapítani azon kötelező kijelentésekből, melyeket a csehszlovák vezető politikusok (Masaryk, Bcncš stb.) c területnek Csehszlovákiához való kapcsolása alkalmával tettek, s amely kijelentésekben arra kötelezték magukat, hogy az általuk adandó autonómia sokkal szélesebb körű lesz, mint az 1918. évi X. magyar néptörvényben foglalt és 1918. decemberétől 1919. áprilisáig gyakorlatban is megvalósított ruszka krajnai autonómia. Az autonómiának legkisebb mértéke adva van továbbá azzal is, hogy a demokráciára épített Csehszlovák Köztársaság, amelynek tehát azért is, mert demokratikus, azért is, mert köztársaság, a szabadságjogok legnagyobb mértékét kell biztosítani polgárai részére, az autonómia megadásánál nem lehet szűkkeblűbb, mint az oligarchikusnak s antidemokratának nevezett magyar királyság volt ezelőtt 54 évvel a horvátokkal szemben az 1868. évi XXX. te.-ben lefektetett és 50 éven keresztül gyakorlatban is megvalósított horvát-szlavón autonómiánál. Van-e a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének az autonómiára nézve valami pozitív tervezete? Jelenleg ilyen tervezetünk még nincs írásban, mert hiszen a dolog természetéből is folyik, de Bcncš miniszterelnök is határozottan jelentette, hogy a csehszlovák