Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
84 Fedinec Csilla dckébcn arra a gondolatra jönni, hogy amcnynyibcn az egy pártban való tömörítés nem volt elérhető, a különböző pártok egyesüljenek. Ezek közölt kellett olyan szerves összefüggést teremteni, amely szerves összefüggés mellett a magyarság kifelé egy olyan egységet képviseljen, mely tömegeinek súlyával ne csak kérni, hanem követelni is tudja nemzeti jogainak elismerését és érvényesítését. A belső egység elmaradt, amennyiben mindenik párt megtartotta a saját függetlenségét, mert az egyes pártok az egyesítés gondolatának tárgyalása alatt olyan érveket és gondolatokat vetetlek fel, amelyek hatása alatt cl kellett állnunk a mindenáron való egységesítés tervétől. Belátta a jogpárt vezetősége is, hogy úgy a Kcrcsztényszocialista Pártnak, mint a Kisgazdapártnak meg van a külön létjogosultsága nem azért, mintha egy percig is helyeselte volna c pártok egyes tagjainak antiszemita politikáját - mellyel az itteni magyarság zöme soha sem azonosította magát -, hanem igenis elismerte a Kcrcsztényszocialista Párt külön létjogosultságát, mert egyedül c pártot tartja alkalmasnak arra, hogy munkástáborával felvegye a küzdelmet nem a II. Intcmacionálé ellen -, melyet mint demokratikus alakulatot megértünk, ha még a mai korban nem is fogadunk cl -, hanem a III. Intcmacionálé alapján álló Szamuely-féle bolsevista kommunizmus ellen, melyet mindennek tartunk, csak nem szabadságnak, s mint diktatúrát erőszakosabbnak ítéljük a cári abszolutizmusnál. Amíg az angol, a francia, a német, a cseh munkás elsősorban angol, francia, német, cseh stb. stb. és tűri, hogy más népeket hajtson az ő kormányuk rabszolgasorba stb., csak azután hangoztatják a nemzetköziséget, amíg a sovén gondolkozást! Tusárok1" irányítják a munkásság politikáját, addig a magyar munkásnak is elsősorban csak magyarnak kell és szabad lennie, mert egyébként fajunk elpusztul. Úgyszintén el kellett ismemi a Kcrcsztényszocialista Pártnak külön létjogosultságát abban az irányban is, hogy annak, mint keresztény intcmacionálénak kell nemcsak magyarokat, hanem ruszinokat, szlovákokat is magába fogadni, s ezzel megteremteni az összeköttetést e föld őslakói: magyarok, szlovákok és ruszinok között. A Kisgazdapárt, mint elsősorban tőkés és agrárpárt, szintén féltékenyen védte a maga gazdasági és falusi érdekeit a városi elemeket magában foglaló jogpárttal szemben. A belső egység elmaradása azonban nem jelenti működésünk eredménytelenségét, s aki ennek elmaradásán kesereg, az törölje le könnyeit, mert sokkal hamarabb felborulhatott volna a különböző gazdasági érdekek hatása alatt az egységes magyar párt, mint a különállásukat megtartott magyar pártok szövetsége. Nekünk kifelé a kormányhatalommal szemben van szükségünk erőre és a kifelé való egység meg van teremtve, s az egységet belső zavar nem érintheti, mert belsőleg mindenik párt békében él tovább. Mind a három szövetkezett párt dolgozzék tovább egymás mellett, s mindenik a maga működési területén: a Kcrcsztényszocialista Párt a munkásság körében, a Kisgazdapárt a falvakban, s a Jogpárt pedig leginkább a városokban. Azért fordulok tehát Magyar Testvéreim hozzátok, hogy bízzatok a magyarság egységében, munkáljátok a magyarság egységét, s ha egy magyarnak magyarságából kifolyólag sérelme van, menjetek mindannyian segítségére, mert egy vesszőt könnyű eltörni, egy magyar könnyű letörni, de ha a szlovcnszkóiakkal egymillió öt- 10 10 Vlastimil Tusar, szociáldemokrata politikus, 1919.VII.S-tól 1920. IX.15-ig kormányfő Csehszlovákiában.
