Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 81 ezzel magukat a kormány előtt possibilisakká és kedvesekké tegyék. És különös, hogy még az elszakadok akarnak az után bennünket felelőssé tenni azért, hogy programunkat nem tudjuk megvalósítani. Hiszen éppen ők érezhetnek a legjobban, hogy a kormány oktalanul cselekednék, ha annak a kívánságait teljesítené, aki többet követel, mikor vannak, akik olcsóbban is adják. Hogy az új párt kezdeményezői - épp úgy, mint a csehszlovák szociáldemokraták vezére, Picha elvtárs - az ungvári magyar paralel gimnázium tetszetős ígéretét hordják állítólag a zsebükben, arra csak azt válaszolom, hogy a kortes ígéretek értékével mindenki tisztában lehet még a múltból, de tisztában lehet különösen ma. Mi a világért sem vagyunk féltékenyek c tekintetben az apaság kérdésére: arra, hogy kinek tulajdonítsa majd a közönség a magyar paralel gimnázium kivívását; mert akárki kedvéért is adják meg, mi csak örülni fogunk neki. De fájó kulturális sebeinket az egyetlen ungvári paralel magyar gimnáziumnak a megadása még nem tudná behegeszteni, mert a kormányzat mai iskolaügyi politikája mellett rövidesen kérdésessé válik még az is, hogy kinek a részére lesz szükséges paralel magyar gimnázium Ungváron? Hiszen a zsidó elemi iskolában már nem engednek magyarul tanítani, a római katolikus elemi iskolában - kizárva a magyar nyelvet - szeptembertől elrendelik a szlovák nyelvű oktatást, a református elemi iskolában pedig olyan átalakításokat kívánnak, amelyek technikailag és pénzügyileg kivihctctlcnck, úgy, hogy így alkalmat találjanak ennek az egyetlen felekezeti magyar iskolának a betiltására is. - De különben is, a mi politikánk országos természetű, amelyet egy dctail-sérclcm elintézésért nem adhatunk töl, mert nekünk épp úgy fájnak a munkácsi és a nagyszőlösi kulturális sérelmek is, s épp úgy fájnak a tisztviselőkérdés, a földrcformkérdésc, a munkáskérdés, a hadikölcsönkérdés, a lebélyegzett pénzek kérdése, az adókérdés és a többi kérdések is; hosszú és unalmas lenne mind fölsorolni itt. Sem az összmagyarságnak, sem pedig a zsidó vallásit magyar közönségnek nem tesz tehát szolgálatot, sőt egyenesen a kárára és ártalmára van ezeknek a munkája, akik a kormány bizalmasainak biztatására talán, vagy esetleg egyéni hiúságból, vagy más szempontokból új pártalakítással a magyar közönséget megosztani s a keresztény és zsidó magyarság közé egy később már talán bctömhctctlcn szakadékot teremteni igyekeznek Az az indoklása egyeseknek, hogy a zsidó közönség nem szavazhat a kcrcsztényszocialista közönséggel együtt, komolyan nem fogadható cl, mert ennek az irányzatnak a hívei ezen kijelentésükkel a zsidóság kifejezett szeparálását, s quasi zsidókurzus létesítését akarják, ami pedig senki szempontjából sem volna helyeselhető. Azt is hallottam okul fölhozni, hogy a zsidóság nem mer a magyarsággal együtt szavazni. Hát cngcdclmct kérek, arra, aki ellenőrzés alá nem vonható titkos szavazásnál nem meri szavazatát a magyar jelöltekre - akik között bizonyára zsidó vallásinak is lesznek - leadni, arra már igazán nem számíthat többé komolyan senki és annak a szempontjait igazán nem lehet a mi politikánk megítélésénél figyelembe venni. Mi sohasem kívántuk azt, hogy a polgárság a mellét verve politizáljon, hanem úgy a keresztény, mint a zsidó vallású magyarság helyett oda állattunk mi, hogy tartsuk a hátunkat. De azt az eljárását, hogy amikor akaratunkon kívül akadályozva vagyunk a Párt összetartásában, egyesek cgységbontásra használják föl, nem tartjuk sem korrekt, sem nyílt, őszinte és lovagias eljárásnak.
