Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 77 25 1920. [augusztus 18] A Ruszinszkói Magyar Jogpárt szervezetei. A Ruszinszkói Magyar Jogpárt programjának átolvasása után minden magyarul érző ember meggyőződhetik arról, hogy ez a párt valóban a magyarság érdekeinek és jogainak védelmére alakult. Hogy ez a program nem csupán írott malaszt, nem csupán beváltásra soha nem kerülő ígéret, hanem éppen ellenkezőleg, élő valóság, azt bizonyítja az a törekvés, amely a párt kebelében négyféle szervezet a párt négy­irányú programját fogja külön-külön, de mégis az egész magyarság érdekeinek meg­felelően munkálni. Hogy röviden körvonalazzuk c szervezet működésének tartal­mát, sorra vesszük azokat: 1. A jogvédő iroda, mely a párt ügyvéd tagjaiból alakul. Fölveszi a párt tagjai­nak minden politikai sérelmét, valamint minden közérdekű, magánjogi vagy bünte­tőjogi sérelmét, amennyiben az a szervezet által orvosolható. E sérelmeket a párt magáévá teszi és úgy jár cl a hatóságoknál minden ilyen ügyben, mintha az a párt ügye volna és igyekszik azt kedvezően elintézni. A panaszos fél mindezért csak bi­zonyos összeget tartozik a párt céljaira befizetni, melyből az eljárás költségei nyer­nek fedezetet. Ha azonban a panaszos szegény és nem fizethet, úgy az egészet in­gyen végzi cl az iroda. Tervbe vette még a jogvédő iroda azt is, hogy peres ügyek cselén a pereskedő felek kívánságára választott bíróságot állít fel, hogy magyarul beszélő feleink ne legyenek kénytelenek minden esetben idegen nyelvű bíróság előtt keresni az igazságot. 2. A szociális ügyi szervezet szintén a párt tagjaiból alakul. Feladata, hogy a te­rületünkön működő összes magyar társadalmi (ú. m. sport-, jótékonysági, közjóléti stb.) szervezeteket a párt védelme alatt szövetségbe tömörítse. Célja az is, hogy az ilyen egyesületek megalakulását elősegítse és a meglevőket szükség esetén anyagi­lag is támogassa. 3. A gazdasági szaktanács a párt gazda, kereskedő és iparos osztályából alakul abból a célból, hogy az agrár, merkantil és ipari érdekeket öszszeegyeztesse. Külö­nös tekintettel lesz a tanács a magyarságot ért gazdasági sérelmek orvoslásának ki­­cszközlésérc. Evégböl tehát minden magyar bizalommal fordulhat a szaktanácshoz, benne bizonyára erős pártfogót és szószólót talál. Gondja lesz ezenkívül a gazdasá­gi szaktanácsnak arra is, hogy az idegen töke ellensúlyozására a magyar pénzinté­zetek és szövetkezetek anyagi erősítését, érdekkörének kiszélesítését elősegítse, va­lamint új magyar hitel- és fogyasztási szövetkezeteknek felállítását kezdeményezze és támogassa. Mélyen érzi ugyanis a párt azt a tendenciát, mely az itt rekedt magyar­ság gazdasági tönkretételét tűzte ki célul, hogy előbb elszegényítse s azután annál könnyebben el magyartalan í thassa. 4. Л közművelődési szervezet a párt azon tagjaiból alakul, akik a magyar kul­túrának (irodalomnak, a különféle művészeteknek, óvó- és taniigynek) eddig is lel­kes művelői voltak. A szervezet célja az összes meglevő magyar kulturális egyesü­leteknek szövetségbe vonása a párt védelme alatt. Azok ismételt felvirágoztatása és

Next

/
Thumbnails
Contents