Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 59 vi, iskolai ős vallási ügyben, belső közigazgatási ügyekben és más ügyekben, melyekben a Csehszlovák Köztársaság törvényei megbízzák őt. A Ruszin Ország kormányzója, ki a Csehszlovák Köztársaság elnöke által lesz kinevezve, a Ruszin Országgyűlésnek fog felelősséggel tartozni. 3. pont Csehszlovákia kötelezi magát, hogy a Ruszin Országban lévő tisztviselők, amennyiben csak lehetséges, ezen terület lakói sorából lesznek kiválasztva. 4. pont Csehszlovákia a Ruszinok Országának a köztársasági parlamentben megfelelő képviseletet biztosít, amely parlamentbe a Ruszinok Országa képviselőket fog küldeni, akiket a Csehszlovák Köztársaság alkotmánya értelmében fognak választani. De ezen képviselők nem fognak szavazati joggal bírni a csehszlovák parlamentben olyan törvényhozási ügyekben, melyek a Ruszin Országgyűlés hatáskörébe tartoznak. II. A párizsi békekonferencia territorális bizottsága a határokat a következőképpen állapította meg: a) a szlovákokat és ruszinokat elválasztó demarkációs vonal Csap községtől Užhorod (Ungvár) város északi részéhez húzódik éspedig oly módon, hogy a vasúti vonal Szlovákiához, Užhorod pedig a ruszin államhoz fog tartozni és innen az Ung folyó mentén a Kárpátokig. Ľ vonaltól az öszszcs keletre cső terület Autonóm Ruszin Területnek lesz tekintve. b) az Autonóm Ruszin Terület déli határa úgy lett a békekonferencia által megállapítva, hogy a ruszin-magyar határ Csaptól kezdve ruszin területen marad egész Máramarosszigctig, mely város Romániának jut. A határ további részében a Tisza folyó mentén északra halad az északi határhoz, mely megfelel a volt Magyarország és Galicia közötti határnak. c) amennyiben a ruszin népnek egy része a békekonferencia határozata alapján minoritást képez a szlovák területen, a csehszlovák kormány mindkét nép képviseletének azt javasolta, hogy egyezzenek bele az összefüggő (folytatólagos) ruszin területnek az Autonóm Ruszin Területhez való esetleges csatolásába. III. Név és nyelv 1. A törvényesen megválasztott országgyűlés jogerős határozatáig a ..Podkarpatszka Rusz" történelmi nevet fogja használni. Emellett lehet használni a „Ruszinszkó” elnevezést. 2. Az összes iskolákban a népnyelv lesz a tannyelv és úgyszintén a hivatalos nyelv általában. Úgyszintén szükséges, hogy a ruszin iskolák minél előbb szervezve legyenek. A ruszin nyelv (’rusinskij jazik') a tannyelv az első osztályokban és halad az összes magasabb osztályokban. Átmenetileg a meglévő iskolák felső osztályaiban megmarad a magyar nyelv, de a ruszin nyelv tanítása kötelező. A magyar kisebbség iskolái, miként az összes minoritásoké a köztársaságban, védve vannak a békekonferencia minoritási határozatai és a köztársaság törvényei és határozatai által.
