Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

532 Fedinec Csilla (3) Az esküt az árvaszéki elnök és az ülnök, úgyszintén a főszolgabíró, továb­bá a kirendeltség vezetője, az árvaszéki elnök vagy a főszolgabíró mellé beosztott tisztviselők és egyéb alkalmazottak, ideértve a községi elöljáróság nem tisztviselő tagjait is, a főszolgabíró előtt teszik le. 15. § (1) Annak az állami vagy vármegyei tisztviselőnek korábbi állását, aki a jelen rendelet alapján történt kinevezését közvetlenül megelőzőleg Magyarország egyéb te­rületén rendszeresített álláson szolgálatban állott, megüresedettnek kell tekinteni. Amennyiben az ilyen tisztviselő az új állásban végleges minőségben elhelyezést nem nyert, őt korábbi állásába vissza kell venni; ha korábbi állását már beöltötték, mint lét­szám felettit kell visszavenni. (2) Az a városi vagy községi tisztviselő, aki a jelen rendelet alapján történt ki­nevezését közvetlenül megelőzőleg Magyarország egyéb területén rendszeresített álláson szolgálatban állott, ezt az állást továbbra is megtartja és a kinevezés tartama alatt őt fizetés nélkül szabadságolni kell. Az ilyen tisztviselő pótlásáról szükség ese­tén helyettesítés útján vagy tiszteletdíjas alkalmazásával kell gondoskodni. 16. § (1) A 13. § alapján kinevezett tisztviselőnek és egyéb alkalmazottnak azokra a rendszeres állandó illetményekre van igénye, amelyek a fennálló jogszabályok alap­ján a hasonló állású vármegyei és községi tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat megilletik. A kiküldetési és átköltözködési illetményekre vonatkozóan az állami és a vármegyei alkalmazottakra nézve fennálló rendelkezések irányadók. Az olyan tisztviselő és egyéb alkalmazott részére, aki az ideiglenes kinevezését közvetlenül megelőzően más állomáshelyen tényleges szolgálatban állott, az ideiglenes kineve­zéssel kapcsolatban átköltözködési költségek járnak. (2) Az alkalmazottak lakáspénzének megállapítása szempontjából a kárpátaljai területen fekvő községeknek lakáspénzosztályba sorozására nézve mindaddig, amíg az újabb lakáspénzosztályba sorozásuk be nem következik •- az 5.830/1908. M. E. sz. rendelet és a 2.929/1911. M. E. sz. rendelet rendelkezései az irányadók. Amennyiben az említett rcndclctck szerint valamely község a VII. lakáspénzosz­tályba tartozott, az ilyen állomáshelyet úgy kell tekinteni, mintha a VI. lakáspénz­­osztályban volna. (3) A kormányzói biztos, a főtanácsadó, a közigazgatási kirendeltségek, az ár­vaszékek és a főszolgabírók személyi és dologi kiadásait az államkincstár viseli; a községi tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeit pedig az államkincstár elő­legezi. IV. A községek háztartása 17. § (1) A kárpátaljai területen fekvő községek kötelesek az 1939. évre a megválto­zott helyzetnek megfelelő költségvetést készíteni. (2) A költségvetés összeállítására vonatkozó munkálatokat haladéktalanul meg kell kezdeni, és a költségvetés tervezetét tárgyalás végett legkésőbb az 1939. évi au­gusztus hó 31. napjáig a képviselőtestület elé kell terjeszteni. (3) Az I. bekezdésben említett költségvetés összeállítására a rendes költségve­tésre vonatkozó jogszabályok az irányadók azzal az eltéréssel, hogy ebben a költ-

Next

/
Thumbnails
Contents