Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
532 Fedinec Csilla (3) Az esküt az árvaszéki elnök és az ülnök, úgyszintén a főszolgabíró, továbbá a kirendeltség vezetője, az árvaszéki elnök vagy a főszolgabíró mellé beosztott tisztviselők és egyéb alkalmazottak, ideértve a községi elöljáróság nem tisztviselő tagjait is, a főszolgabíró előtt teszik le. 15. § (1) Annak az állami vagy vármegyei tisztviselőnek korábbi állását, aki a jelen rendelet alapján történt kinevezését közvetlenül megelőzőleg Magyarország egyéb területén rendszeresített álláson szolgálatban állott, megüresedettnek kell tekinteni. Amennyiben az ilyen tisztviselő az új állásban végleges minőségben elhelyezést nem nyert, őt korábbi állásába vissza kell venni; ha korábbi állását már beöltötték, mint létszám felettit kell visszavenni. (2) Az a városi vagy községi tisztviselő, aki a jelen rendelet alapján történt kinevezését közvetlenül megelőzőleg Magyarország egyéb területén rendszeresített álláson szolgálatban állott, ezt az állást továbbra is megtartja és a kinevezés tartama alatt őt fizetés nélkül szabadságolni kell. Az ilyen tisztviselő pótlásáról szükség esetén helyettesítés útján vagy tiszteletdíjas alkalmazásával kell gondoskodni. 16. § (1) A 13. § alapján kinevezett tisztviselőnek és egyéb alkalmazottnak azokra a rendszeres állandó illetményekre van igénye, amelyek a fennálló jogszabályok alapján a hasonló állású vármegyei és községi tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat megilletik. A kiküldetési és átköltözködési illetményekre vonatkozóan az állami és a vármegyei alkalmazottakra nézve fennálló rendelkezések irányadók. Az olyan tisztviselő és egyéb alkalmazott részére, aki az ideiglenes kinevezését közvetlenül megelőzően más állomáshelyen tényleges szolgálatban állott, az ideiglenes kinevezéssel kapcsolatban átköltözködési költségek járnak. (2) Az alkalmazottak lakáspénzének megállapítása szempontjából a kárpátaljai területen fekvő községeknek lakáspénzosztályba sorozására nézve mindaddig, amíg az újabb lakáspénzosztályba sorozásuk be nem következik •- az 5.830/1908. M. E. sz. rendelet és a 2.929/1911. M. E. sz. rendelet rendelkezései az irányadók. Amennyiben az említett rcndclctck szerint valamely község a VII. lakáspénzosztályba tartozott, az ilyen állomáshelyet úgy kell tekinteni, mintha a VI. lakáspénzosztályban volna. (3) A kormányzói biztos, a főtanácsadó, a közigazgatási kirendeltségek, az árvaszékek és a főszolgabírók személyi és dologi kiadásait az államkincstár viseli; a községi tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeit pedig az államkincstár előlegezi. IV. A községek háztartása 17. § (1) A kárpátaljai területen fekvő községek kötelesek az 1939. évre a megváltozott helyzetnek megfelelő költségvetést készíteni. (2) A költségvetés összeállítására vonatkozó munkálatokat haladéktalanul meg kell kezdeni, és a költségvetés tervezetét tárgyalás végett legkésőbb az 1939. évi augusztus hó 31. napjáig a képviselőtestület elé kell terjeszteni. (3) Az I. bekezdésben említett költségvetés összeállítására a rendes költségvetésre vonatkozó jogszabályok az irányadók azzal az eltéréssel, hogy ebben a költ-