Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
526 Fedinec Csilla 149 Budapest, 1939. június 19. Részlet Teleld Pál miniszterelnöknek a képviselőház ülésén elhangzott programbeszédéből (a visszatért Felvidék és Kárpátalja kérdése). [...] Felvidéki testvéreink és a visszatért Kárpátalja tekintetében természetesen különleges szabályozásra volt és van szükség. A felvidéki minisztérium a többi minisztériummal kapcsolatosan a gazdasági élet élénkítése, szabályozása, a Felvidéken érvényben volt törvények és rcndclctck alapján kifejlődött állapotoknak az anyaországban lévő állapotokkal való harmonizálása tekintetében sok munkát végzett. A munkának a java része készen van, a munka tovább folyik, de még mindig szükség van rá, azonban fokozatosan a leépítés felé és a felvidéki területeknek a többi országrészekkel való teljes egyesítése felé halad. Itt azonban még mindig nagyon speciális munkák várnak megoldásra. A keresztény elemeknek a gazdasági életben való érvényesítése ott egészen különleges megítélés alá esik, a zsidóság ott nagyobb arányszámban él és ennek a problémának a megoldása ott különleges rendezést fog igényelni. A nemzethü és üzletileg tisztességes zsidóságot az ország többi részénél talán valamivel nagyobb arányszámban kell majd ott érvényesüléshez juttatni, egyelőre és átmenetileg, azonban mind a nemzethüség, mind az üzleti erkölcs szempontjából nagyon erős revízióra és nagyon erős ellenőrzésre van szükség. Nem akarom már túlságosan hosszúra nyújtani a beszédemet és nem akarok az összes részletekre kiterjedni, de sok vonatkozásban, például tandíj, tanszemélyzet és mindenféle más vonatkozásban az ottani állapotokat összhangba kell hozni az anyaország állapotaival. Már most egészen különös megítélés alá esnek Kárpátalja és a Kárpátalján megoldandó problémák. A Kárpátalja inkorporációjáról szóló törvényjavaslatot ma voltam bátor a t. Ház elé terjeszteni. Ezt azonban rövidesen követi vagy még ebben a hónapban, de azt hiszem, inkább a nyár közepén Kárpátalja önkormányzatának előterjesztése és megtárgyalása. Olyan önkormányzatról van szó, amely a magyar alkotmányba, a nem írott magyar alkotmányba szervesen illeszkedik bele. Nem akarok részleteiben erre sem kitérni, a javaslat előterjesztésekor lesz alkalma a t. Háznak ezt a törvényjavaslatot megvitatni és talán már előzetesen is megtárgyalni. [...] A munkaprogram tekintetében az lesz majd a javaslatom a t. Házhoz, hogy mondjunk le részlegesen a nyári szabadságunkról és ezt úgy tervezem, hogy két részletben vennök ki szabadságunkat, illetőleg kétszer napolnék cl a Házat. Most ennek a hónapnak a végéig elsősorban le kell tárgyalnunk a felvidéki képviselők, majd később a kárpátaljai képviselők behívásának és Kárpátalja inkorporációjának törvényjavaslatán kívül az indemnités törvényjavaslatát és esetleg még cgy-két most beterjesztett törvényjavaslatot, amelyekre a sürgősséget kértük. [...] GrófTclcki Pál Országgyűlési beszédei. 11. kötet. 1938-1941. S. a. r. Papp Antal. A Stúdium kiadása, Budapest, é. n. 130-154. o. Idézett rész: 151-152. o.
