Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 519 kotmánya történelmi alap. Л cselt uralom alatt a kapcsolat szervezetlenebb volt. Ma szervesebb kell hogy legyen. Természetesen ennek az önkormányzatnak számolnia kell a modern eszközökkel. [•••] Kárpátalja Itt van mindjárt Kárpátaljának kérdése, amelynek megszerzése nemcsak kereskedelmi okokból vagy más okokból - tehát nemcsak a közös magyar -lengyel határ miatt - volt szükséges és fontos, fontos és szükséges volt az Alföld öntözésének megvalósítása miatt is. Ha Kárpátalján kivágnák az erdőket, akkor a Tiszát tápláló folyók korlátlanul megduzzadnának és óriási tömegben hoznánk le a vizet, az Alföld pedig indokolatlan árvíznek volna kitéve. Ez a veszedelem akkor állhat elő, ha Kárpátalja más kezekben van, mint az Alföld. Ez volt az egyik indoka annak, hogy Kárpátalja visszatért hozzánk, a másik ok pedig tíz, hogy az Altold öntözése mint szükséglet már régen felmerült. Ha termelésünket biztosabbá, olcsóbbá és megbízhatóbbá akarjuk lenni és takarmánynövényeink termelését fokozni akarjuk, akkor az öntözést figyelmen kívül hagyni nem lehet. Mindezekhez adódik mint egyszerű követelmény az, hogy a vctcménytcrmclést is ki akarjuk fejleszteni, ehhez pedig szintén öntözés kell, amit tárolómedencékkel is meg lehet oldani. A kérdés az, hogy az Alföldön, illetve Kárpátalján építsünk-c tárolómedencét. Most már mind a keltő lehetővé válik, de sokkalta gazdaságosabb az, ha ezeket a tárolómedencéket Kárpátalján létesítjük. Nem könnyű feladat ez gazdasági szempontból sem, de vele az. öntözést az Alföldön megoldjuk és ez óriási előnyöket jelent. Kárpátaljával egyszersmind sok mindenféle ásványanyagot is nyerünk, ami nagyon fontos az ország iparosítása szempontjából. Végül a Tiszát némi szabályozással Husztig hajózhatóvá tudjuk tenni és ha különböző védőgátakat emelünk, elérhetjük azt is, hogy nemcsak tavasszal ésőszszcl, hanem a vízszegény nyári időszakban is meg tudjuk oldani a folyó hajózhatóságát. Ezek Kárpátalja megszerzésének ama gazdasági előnyei, amelyek az Alföldre különösen értékesek. Részben ezek az okok is voltak azok, amelyek a különböző államok vezetőit meggyőzték arról, hogy Magyarországnak erre a területre joga és szüksége van és ezért elhárították a nehézségek egy részét akkor, amikor cselekedni akartunk. Talán érdekelni fogja a szegedieket, hogy az előmunkálatok ebben a vonatkozásban Szegeden az ellenforradalmi kormány alatt indultak meg, tehát odáig nyúlnak vissza. Ez ismét egyik példája annak, hogy nem szabad a pillanatnak élni, hanem mindenkor minden munkát, amely jó és hasznos, akár használ az adott pillanatban, akár nem, cl kell végeznünk. Példa arra, hogy semmiféle munka, amit valaki cl tud végezni és amihez ért, nem fölösleges és nem haszontalan, mert minden ilyen munkának valamikor megterem a maga gyümölcse. Tehát vesse mindenki latba a maga képességeit és dolgozzunk, mert csak a megfeszített munka az, amely előbbre fogja vinni az országot. Azt kérem, hogy egész beszédemből az egész alaphangot méltassák megbecsülésükre, azt az alaptónust, amelyet nem hangosan, de erős akarattal ismertettem és igyekszem belevinni ennek az országnak szolgálatába. Nem szoktam keresni a közéleti szereplést, ezt Szegeden is tudják. Tudok visszavonulni a magánéletbe, nagyon jól érzem magam ott és fájlalom, hogy ebben talán nem lesz többé részem, de ezzel leszámoltam. Magam is azért szántam rá erre magamat, mert láttam, hogy ma olyan
