Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 503 146 Szombathely, 1939. április 13. Egan Imre véleménye a ruszin autonómiáról. Ajánlom c néhány gondolatomat néhai Firczák Gyula, Munkács nagyérdemű volt püspöke, Dr. Darányi Ignácz, a magyar föld apostola és Egan Ede, szeretet jó atyám, a ruszin nép c három barátja emlékezetének! borostyánkői dr. Egan Imre ny. főispán A „ruszin autonómia” kérdése Valahogy a levegőben van! Divatos ma — mint maga a ruszin nép! írnak róla, nyilatkozatok hangzanak cl, felelős és kevésbé felelős helyről, kombinációk születnek, találgatások, tcrvczgclésck...! Ezen hetek óta folyó vajúdás szülhette azokat a cikkeket, melyek a tóvárosi sajtó húsvéti számaiban megjelentek, az Új Magyarságban, a Pesti Naplóban. Az egyik cikk egy interjú, melynek során három politikus és egy szociológus szólal meg: Illés József dr. országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, a Magyarországi Ruszinszkóiak Szervezetének érdemes elnöke, Orlutay Jenő országgyűlési képviselő, Beregszász város főbírája és görög katolikus lelkésze, Morvay Zsigmond dr. ny. főispán, végül Szántay-Szcmán István író. A PH-ban viszont dr. Szabó Oroszt, a volt ruszin miniszter szól a tárgyhoz.'” De már korábban is foglalkoztak ezzel a témával: Balogh-Bcéry László, a ruszin kérdés régi szerelmese, majd minden évben írt róla egy brosúrát. Most kettő fekszik előttem: „A magyar-lengyel közös határ és a ruthén terület” 1936, és „A ruthénck autonómiája” 1937. Egy harmadik könyv úgy hiszem a Tcrülctvédö Liga révén jutott kezeimhez: Tarján Ödön és dr. Fali Endre tollából. A füzet címe: „Magyarok, szlovákok és ruthénck a Duna-völgyébcn” 1938. Ezek a füzetek voltak velem, amikor rövid húsvéti szabadságomra indultam. Őket forgattam betegágyamban, amikor a közben megjelent cikkek válaszadásra inspiráltak. Nem tudtam ellenállni a kísértésnek! Egyébként boldogult Édes Atyám után nekem valahogy „személyes kérdésemmé”, valósággal „családi ügyemmé” lett minden, ami „ruszin”! Ezért jelentkeztem ősszel - az első puskaszóra - katonai szolgálatra! Ezért állottam őrt heteken és hónapokon át, dacára 58 évemnek a beregi határon és ezért ragadok most is tollat, a fegyverek fegyverét, amikor azt hiszem, hogy erejével ruszin barátaimnak is, de magyar testvéreimnek is használni tudok. 62 Dr. Szabó Oreszt: A Ruszinföld autonómiája. Pesti Hírlap 1939. április 2.
