Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
496 Fedinec Csilla lyc s/.crint illetékes hatóságok elölt ma is mindenki szabadon használhatja. Л képviselőtestületi közgyűlés állapíthatja meg a község ügyviteli nyelvét, a tagoknak legalább egyötöde kérheti a törvényhatósági és községi közgyűlések jegyzőkönyvi nyelvének megállapítását is. A lakóhelye szerint illetékességgel nem bíró hatóságokhoz is fordulhat a fél azon a nyelven, amelyet az illető község, járás vagy törvényhatóság lakosságának legalább egyötöde vall anyanyclvnck. Az illetékes járási törvényhatósági és állami tisztviselők ebben az esetben kívánatra ezt a nyelvet kötelesek használni. A községi tisztviselők erre korlátozás nélkül kötelesek. Hasonló módon van biztosítva az anyanyelv használata a bíróságok előtt, úgyszintén az egyházi hatóságok részére. Az iskolai vagy közigazgatási önkormányzati szervek vagy a szülők részére a 110.478/1923. V. К. M. sz. rendelet választási jogot biztosít magyar, vegyes vagy pedig kisebbségi tanítási nyelvű elemi népiskolák közölt. Mód nyílik az anyanyelvűn történő oktatásra a polgári és középiskolákban is, a tudományegyetemeken pedig tanszékek vannak a kisebbségek nyelve és irodalma számára. Ahol a lakosságnak legalább egyötöde ugyanahhoz a nyelvi kisebbséghez tartozik, ott az 1924:11. te. szerint a bíróságoknál, az állami és önkormányzati hatóságoknál és hivataloknál csak olyanok alkalmazhatók, akik jártasak az illető kisebbségi nyelvben. Ezek a jogok az önkormányzati területen élő rutén anyanyelvű magyar állampolgárokat általában megilletnék akkor is, ha egyes helyeken nem is tennék ki a lakosság egyötödét. A kinevezi'* útján betöltendő hivatalokra megfelelő jelentkezés esetén nemcsak rutén nyelven beszélőket, hanem legalább is paritásos alapon rutén anyanyelvűeket kellene alkalmazni. Ez természetesen nem zárhatja ki azt a lehetőséget, hogy rutén anyanyelvű honpolgárok az ország más részében is viselhessenek tisztséget az c tekintetben változatlanul fennmaradó teljes állampolgári jogegyenlőség alapján. Nem elhamarkodott új jogszabályokra van tehát szükség ahhoz, hogy a felállítandó önkormányzati igazgatást tartalommal töltsük meg, hanem kölcsönös jóakaratra s a fennálló jogszabályok megfelelő gyakorlati érvényesülésének biztosítására. Magyar Nemzet 1939. április 5.