Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
446 Fedinec Csilla 119 Munkács, 1938. június 26. Az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai kerülete munkácsi magyar kongresszusának határozata. Kárpátalja magyarsága képviseletében az Egyesült Magyar Párt autonóm jogú kárpátaljai kerületének 1938. évi június 26. napján Munkácson tartott kongresszusa, ragaszkodva általános emberi és ősi földjén ezer éven át vérrel-vcrejtékkcl szerzett és megőrzött, 1919. szeptember 10-én Saint-Gcrmain-cn-Layc-ban nemzetközi szerződésben biztosított és a csehszlovák állam alkotmánytörvényébe bccikkclyczett, de a csehszlovák kormányzat által eddig meg nem valósított autonóm jogához - és alapelvül fogadva cl, hogy a Millerand-félc kísérőlevél szerint sorsa alakulásáról maga kíván dönteni - a következő megállapításokat és elhatározásokat tette: L Л kongresszus megállapítja: annak következtében, hogy az 1935. május 26-i tartományi választáson a kárpátaljai magyarság népszámlálás szerint arányának megfelelően számított összesen 44765 magyar szavazatból az Egyesült Magyar Párt 37931 szavazatot kapott, nyilvánvaló, hogy a kárpátaljai magyarság összes szavazatainak 84,8 százalékával az Egyesült Magyar Párt politikája mellett foglalt állást. Ez azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyarság politikai megnyilatkozásának és követeléseinek kifejezésére egyedül az Egyesült Magyar Párt és annak alkotmányos úton mandátumot nyert vezetői jogosítottak, s a kárpátaljai magyarság ügyében esetleg az Egyesült Magyar Párt tényezőin kívül álló személyekkel folytatandó vagy folytatott tárgyalás nem történhetik a kárpátaljai magyarság hozzájárulásával. Kihangsúlyozza a kongresszus, hogy a Saint-Gcrmain-cn-Layc-ban 1919. szeptember 10-én a Szövetséges és Társult Hatalmak és a csehszlovák állam között létrejött békeszerződésben nemzetközileg garantált és az alkotmánytörvénybe beiktatott autonómia területi autonómia, melyben így részesedik a magyarság is minden vonatkozásban. Ennek előrebocsátása után megállapítja a kongresszus, hogy a csehszlovák kormány nem teljesítette eddig Kárpátalján azokat a kötelezettségeket, amelyeket arra nézve vállalt, hogy Kárpátalja részére az 1919. szeptember 10-én a Szövetséges és Társult Hatalmakkal kötött nemzetközi kétoldalú szerződés szerint az állam egységével összeegyeztethető lcgmcszszebbmcnő területi önkormányzati jogot biztosítja és bevezeti. Megállapítja a kongresszus, hogy az, amit a prágai kormányzat az autonómia úgynevezett bevezetésének címe alatt mint úgynevezett első ctapot törvényben és rendeletben telt5' csak a helyzetet nem ismerők elölt tüntethető fel első ctapnak és valójában a határozat elhalasztása. [...] 55 55 Utalás az 1937. október 8-án életbe lépett, a kárpátaljai kormányzói jogkört szabályozó 172. sz. törvényre.
