Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
410 Fedinec Csilla felelősségét, a kisebbségek kulturális törekvéseinek támogatását és kielégítését, munkaalkalomban való egyenjogú részcltetését. Hodža miniszterelnök külön is kijelentette az ide vonatkozó minisztertanácsi határozat publikálása után, hogy a magyarságot több illeti meg mind c vonatkozásban, mert eddig kevesebbet kapott, jobban mellöztctctl. Mindeme kijelentések, deklarációk, minisztertanácsi határozatok azonban csak szavak maradtak, a kormány egyetlen vonatkozásban sem adta tanújclét annak, hogy elvi kijelentéseit a kisebbségekkel szemben komolyan és ténylegesen valóra is akarja váltani. Ennek következtében a magyarságnak semmi oka nincs arra, hogy eddigi, a kormányzat állal rákényszeritett ellenzékiség útjáról letérjen s a kormánykoalíció pártjainak politikájával szemben bizalommal legyen. Az autonómia V/1. Л pártgyűiés kimondja, hogy azt a törvényt, amelyet a prágai nemzetgyűlés többsége (Kárpátalja őslakossága tényleges képviselőinek állásfoglalásával szemben) 1937 nyarán szavazott meg Kárpátalja kormányzói hivatala hatáskörének és szervezésének tárgyában,“ nem tekintheti Kárpátalja nemzetközi szerződésben lefektetett és garantált autonómiája megvalósításának, sőt még az autonómia bevezetése kezdetének és részletének sem ! Mert a törvény nem adja Kárpátalja népképvisclctc kezébe az ország vezetését, a törvényben alkotott kormányzói tanácsnak egyrészt nincs semmiféle autonóm hatásköre, az csak tanácsadó testületként szcrvcztctctt meg, másrészt a kormányzói tanács tagjai a törvény szerint csak részben választott, jelentős részben kincvczcttckböl alkotott testület tagjai, akik még új kinevczcttckkcl szaporíttatnak a kormány részéről s igy a nép akarata teljesen elhomályosul a kormányzói tanácsban. V/2. Kárpátalja autonómiáját megszervezni, az autonómia megvalósítása mikéntjét megszabni a prágai kormányzatnak és nemzetgyűlésnek nem volt, de nem is lehetett joga. Ezt az autonómiát csak a békeszerződés mint kétoldalú szerződés szerint lehet megalkotni, aminthogy ezt megváltoztatni is csak ugyanolyan nemzetközi szerződéssel lehet. Az autonómiát megalkotni és bevezetni tehát kizárólagosan csak az alkotmányban c célra választott kárpátaljai népképviselőt lehet jogosított. V/3. Megállapítja a pártgyűlés, hogy a prágai kormány egyrészt tehát nem telt eleget a saint-germaini szerződésben vállalt ide vonatkozó kötelezettségének, másrészt a kötelesség teljesítésében mulasztást követett cl azáltal, hogy nem írta ki eddig a kárpátaljai szojm megalkotására hivatott választásokat, pedig az 1919. november hó 8-án kiadott Generálny Statútum V. részében azt proklamálta a kormány, hogy „a ruszin parlament tagjainak választása legkésőbb a közös csehszlovák parlamenti képviselőválasztások megtörténte utáni 90 napon belül lesz megtartva.” Ez a határidő pedig 1924. június 15-én lejárt.46 47 Követeli a pártgyűlés, hogy a kormány hajtsa végre a békeszerződést, tegyen eleget c kétoldalú nemzetközi szerződési kötelezettségének, váltsa valóra a plakatírozolt Generálny Statútumban tett ígéretét s azonnal rendelje cl a szojmválasztásokat. 46 1937. június 26-án szavazta meg a csehszlovák parlament a kárpátaljai kormányzói jogkört illető 172. sz. törvényt, amely f. é. október 8-án lépett életbe. 47 Kárpátalján az első parlamenti választásokat 1924. március 16-án tartották (pótválasztások Csehszlovákiában).
