Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 399 107 Prága, 1937. június 9. Hokky Károly szenátor beszéde a legfelsőbb közigazgatási bíróság átszervezésére tett javaslat kapcsán. Mélyen tisztelt szenátus! Azt hittem, hogy olyan tolongás lesz itt a miniszteri padsorokban, hogy a miniszter urak alig fognak elférni, amikor ilyen fontos kérdés tárgyalásáról van szó. Sajnálattal kell azonban látnom, hogy egyetlenegy miniszter sincs jelen az ülésen; a miniszter urak valósággal tüntetnek távollétükkcl. Ezzel is dokumentálni akarják, hogy mennyire becsülik a szenátust és azt a fontos kérdést, amiről a szenátusban szó van. Mélyen tisztelt szenátus! A legfelsőbb közigazgatási bíróság átszervezését célzó javaslat vegyes kritikát váltott ki a képviselőházban és a szenátusi bizottságban történt tárgyalása folyamán is. Szakképzett, elismert gyakorlati jogászok, a közigazgatás szövevényes ágazataiban jártas szakemberek és politikusok is annak elismerése mellett, hogy van néhány üdvözlendő újítás is az eddigi gyakorlattal szemben a javaslatban, nagyon sok komoly kifogást emeltek a javaslat ellen azért, mert igen sok rendelkezése az eddiginél rosszabb, a jogorvoslatot váró közönség számára kedvezőtlenebb helyzetet jelent. Különös aggodalmat kelt az, hogy a köztársaságban működő bírák testületének szövetsége is súlyos kifogásokat emelt a javaslat ellen; már pedig ép ez a testület az, amely a legfelsőbb közigazgatási bíróság fontosságát és értékét az állam, de a jogkereső lakosság érdekei szempontjából a legjobban tudja felmérni. Alapos jogi és tárgyi érvekkel alátámasztott memorandumban foglaltak állásta javaslat számos rendelkezése ellen, amelyek szerintük a Legfelsőbb közigazgatási bíróság eddigi és minden kullúrállamban elfoglalt különleges jellegét veszélyeztetik és ezt a legfőbb jogi intézményt egyszerű közigazgatási instanciává süllyeszti. Olyan komoly intelem ez, amely kellene, hogy meggondolásra és megfontolásra késztessen. A legfelsőbb közigazgatási bíróság intézménye az a fórum kell, hogy legyen, ahol a közigazgatási hivatalok - sajnos igen gyakori - túlkapásaival, zaklatásaival és nem egyszer törvénysértésével szemben a lakosság védelmet találjon. A védelemnek pedig olyan hatályosnak kell lennie, hogy a közigazgatási hivatalok túlkapásai valóban megszűnjenek, vagy legalább is a lehető legkisebb mértékre csökkenjenek. Ez szükséges az állam, a jogkereső közönség és a munkatúlhalmozás miatt. A legfelsőbb közigazgatási bírósághoz benyújtott panaszok száma a legjobb bizonyítéka annak, hogy a közigazgatási hivatalok ténykedése igen gyakran abban merül ki, hogy az aktákat éppen elintézzék és elsősorban személyi kvalifikációs listájukon az elintézett ügyiratok tömegére való tekintettel, jó jegyet kapjanak s így az agyonhajszolt munkában nem mérlegelik kellőképen sem az állam, sem az érdekelt lakosság érdekeit s nagyon gyakran a törvényes rendelkezéseket sem. A legfelsőbb közigazgatási bírósághoz benyújtott panaszok számáról a legutolsó statisztika 1935-böl való. Ebben az évben 7346 panaszt nyújtottak be ennél a legfelső bíróságnál, közülük 2817 panasz a közigazgatási hatóságok döntései ellen
