Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
396 Fedinec Csilla 106 Praha, 1937. május 30. Hokky Károly szenátor és társai interpellációja a miniszterelnökhöz a podkarpatská nisi bortermelés végveszedelme tárgyában. Miniszterelnök Úr! Évek óta hívják fel kéréseikben, dcputációkban, sokszor elsírt panaszaikban a podk. rusi bortennelők a kormány figyelmét arra, hogyha gyors és gyökeres segítség nem érkezik, akkor Podk. Rus szőlökultúrája elpusztul. Csak akkor fog a kormányzat tudatára ébredni annak a súlyos veszteségnek, amely ezt a kis országot gazdaságilag, az államkincstárt pedig pénzügyileg súlyosan érintő kérdésre, amikor már nem lesz segítség. Pedig itt a kincstár nagy érdekein kívül termelők, munkások, iparosok és kereskedők sok ezrei kaptak megélhetést és jutottak egy bizonyos viszonylagos jóléthez. Podk. Rusnak csaknem 6000 hold területe legalább ugyanannyi munkásnak ad állandó és biztos kenyeret, amelyhez hogyha hozzávesszük a bor feldolgozásának napszámjait, úgy több mint egy millió napszámot jelentenek. Ezt a millió napszámot csak 12 koronás átlag napszámmal véve 12 millió cseh koronát jelent napszámban. A 6000 holdról egy átlagos középes termést véve 100 ezer hektoliter bortermést kapunk, amely termés csak fogyasztási adóba a kincstárnak és a községeknek 18 millió cselt koronát jelent, ehhez még jövedelmi, forgalmi, kereseti adókat is hozzászámítva, nem kétséges, hogy az államnak igen fontos érdeke Podk. Rusnak c virágzó művelési ágát fölvirágoztatni, avval sokkal jobban törődni, mint azt eddig tette. Ne felejtse cl a kormányzat azt, hogy a bortennelők eladósodása a müveit szőlőterületek kivénhedése, a folytonos sztrájkok következtében a munkabéreknek jelentős emelkedése, a munkaidő csökkenése, s az értékesítés lehetetlensége egyszerre fogja pusztulásba sodorni és máról holnapra fogja lehetetlenné tenni ennek a művelési ágnak a további fönntartását. Egyszerre fog elesni tehát több mint 6000 napszámos a munkától s egymillió napszámtól és 12 millió cseh korona keresettől. S az állam legalább 20 millió bevételtől évente. Állandóan azt hangoztatják, hogy a kormány komolyan foglalkozik a szőlőkultúra fönntartásával és a bor értékesítésével, de ennek pozitív nyomait sehol sem látjuk. Pedig a csehszlovák köztársaság igen kedvező helyzetben van, mert a borfogyasztás nagyobb, mint a termelés. Könnyű volna tehát a mesterségesen emelt gátakat lebontani és a bor értékesítésnek szabad lehetőséget biztosítani. Hogy mennyire nem komoly a kormányzatnak ez a megsegitési törekvése, arról könnyen meggyőződhetünk a romániai lapok jelentéseiből, amelyek a kővetkezőket írják: „Kedvező exportkilátások boraink részére Csehszlovákiában. Bukurcstböl jelentik, hogy a csehszlovák borimport képviselője Hatas Jaroslav a napokban meglátogatta a román borvidékeinket, hogy tájékozást szerezzen nagyobb mennyiségű romániai boroknak Csehszlovákiába való beszállítása felöl! Tárgyalások folynak kb. 500 vagon bornak, közte 100 vagon bcsszarábiai bornak a megvásárlásáról. Ez a tényállás kétségkívül nagy haladást jelent reánk nézve, amennyiben Csehszlovákia
