Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
390 Fedinec Csilla 103 Prága, 1937. április 28. Hokky Károly szenátor és társai interpellációja a miniszterelnökhöz a Holt-Borzsava vizének ártalmas anyagokkal való megfertőzése tárgyában. Miniszterelnök Úr! Még 1932. augusztus havában (4., 5. és 6-án) Borzsova község mellett a Holt- Borzsovában nagyarányú halpusztítás volt tapasztalható, amit Darcsy Endre, a haiásztcrúlct bérlője jelentett a vári csendőrségnek. Ezek meggyőződve a halpusztításról, elrendelték a bérlőnek, hogy tanuk, községi tanácstagok előtt merített Borzsova vízzel telített 2 literes üvegben a község bélyegzőjével lcpccsételtcn vizet küldjenek Liptóújvárra az ottani állami halvizsgálati állomásra (Štátni výzkumná stanice rybáfská v Liptovskom Hrádku). A csendőrség utasítása, alapján a községi elöljáróság útján a vizet fclkiiidték a fent említett halbiológiai állomásra. Onnan a község azonnal távirati értcsitést kapott, hogy megérkezik az intézettől Hollý Béla vegyészmérnök, a halbiológiai intézet főnöke, aki a helyszínen cl is végezte a vizsgálatot. A halbiológiai állomás főnöke néhány hónap múlva mcgküldöttc nagytudományú apparátussal készített 28 oldal terjedelmű szakvéleményét a beregszászi járási hivatalnak. A szakvélemény teljes határozottsággal állítja, hogy a halpusztulást Klein Samu szeszgyára okozta, amikor a salakot a vízbe engedte és kiszabta egyszersmind a szeszgyáros terhére a kiszállási költséget. A vcgyvizsgálattól függetlenül id. Holozsay Sándor, ifj. Holozsay Sándor és Végh Sándor beigazolták, hogy a szeszgyár alkalmazottai: Hoffmann Samu és Blobstcin Dezső a salakot a Holt-Borzsovába bocsátották. Az 1885. évi XXIII. te. 24. ij-a azt mondja, hogy a vizeknek ártalmas anyagokkal való megfertőzése tilos. A 4962/904 B. M. M, K. számú rendelet arról szól, hogy a 24. íj-ba ütköző vizfertőzési kihágás beigazolásához vagy a vcgyclcmzés kívántatik meg, vagy pedig annak bizonyítása, hogy a fertőzött vízre érzékeny halak clkábultak, vagy elhullottak. A magyar királyi töldm. min. 35.911/1916 V. számú rendeleté, amely Kárpátalján még érvényben van, kimondja, hogy a vizek ártalmas anyagokkal való megfertőzésével elkövetett vízrendőri kihágások eseteiben a halbiológiai kísérleti állomás az illetékes szakképviselő: vagyis a jelen esetben a liptóújvári halkísérlcti állomás illetékessége kétségtelen. A Holt-Borzsovában történt halpusztulás oka a törvény szerint előirt bcigazolási eljárás által a víz vcgyclcmzésc alapján s tanuk által is be volt bizonyítva, vagyis megcáfolhatatlan kettős bizonyíték alapján. Ezek alapján a beregszászi járási hivatal 1935. december 18.-án 3798/32 T. sz. alatt Klein Samut, Hoffmann Samut és Blobstcin Dezsőt 200-200 koronára, vagy 10-10 napi elzárásra megbüntette, s kötelezte Klein Samut a halbiológiai állomás részére 682 Kč kiszállási költség megtérítésére. A két utóbbi ellen a polgári bíróság előtt tett esküjük miatt a beregszászi államügyészségnél eljárás folyik St.288/36. sz. alatt hamis tanúzásért. Fellebbezés
