Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 385

gunk életében, de közép-európai viszonylatban is. A mi középiskoláinkban a német helyett a franciát tanítják. Talán diplomatákat akarnak gyermekeinkből nevelni? Nem lesz ezekből egy sem diplomata, inkább van szüksége a német nyelvre.

A magyar sérelmeknek se vége, se hossza. A szlovcnszkói és ruszinszkói országúti alkalmazottak fizetési és nyugdíjjárandóságainak rendezését már évek óta sürgetjük. Maholnap már elhalnak mindazok, akiknek érdekében ezeket a követeléseinket előterjesztjük. Vannak közöttük olyanok, akik már több mint 40 esztendeje teljesítenek szolgálatot, de nem merik nyugdíjaztatásukat kérni, mert ha nyugdíjba mennek, félnek az ellenhatástól, mert oly csekély összeget kapnának a maguk és családjuk ellátására.

Bírósági sérelmeink ma sem szűntek meg. Még mindig kísért a beregszászi törvényszék megszüntetése. Erre vall a legutóbbi küldöttségjárás. Ez az egyetlen magyar törvényszéke a mintegy 120.000-nyi ruszinszkói magyarságnak, mert bár a népszámlálás csak 107 ezret mutat ki, de sokan vannak, akiknek nem engedték, hogy magukat magyaroknak vallják és sokan olyanok, akik nem merték magukat magyaroknak vallani, mindamellett, hogy más nyelven nem is beszélnek. Egy nagy járást és járásbíróságot akarnak helyette létesíteni, amelyet már régen megkezdték olyanformán, hogy a színmagyar mezökaszonyi járást beolvasztották a beregszásziba és Tiszújlak, Tiszakcrcsztúr és Salánk színmagyar községeket szintén a beregszászi járáshoz csatolták át a szölősi járásból. De elfelejtik azt, hogy járásbíróság nem pótolja a törvényszéket, mert sok esetben, így az 5000 koronán felüli perekben, a törvényszék első folyamodásé bíróság. Takarékossági szempontok sem indokolják a törvényszék megszüntetését, mert az épület másra, mint tör vényszék céljaira föl nem használható. Erre adta a község. Szociális szempont is a törvényszék megtartása mellett szólna, mert a beregszászi törvényszék megszüntetése esetén a feleknek a 70 kilométernyi távolságra cső Ungvárra és a 60 kilométernyi távolságra cső Husztra kellene menni.

Nyelvi sérelmeink is nap-nap mellett fordulnak elő. Schlcsingcr Izsó dunaszerdahclyi lakos Érsekújvárott van egy bőrkcrcskcdő cégnél alkalmazásban. Heti jeggyel utazik munkahelyére. Legutóbb a jegy kiadását megtagadták azzal az indokolással, hogy munkaadójának bélyegzője csak magyar és abban a „bőrkcrcskcdő" szó nincsen szlovákul. A vasútigazgatóság ezek szerint olyan rendelkezéseket ad ki, amelyek sértik az alkotmánylörvényt és sértik a kisebbségek jogait. (Sen. Fiissy: Törvényesen is megilleti и magyar nyelvhasználat joga ebben a szinmagyar járásban!) Úgy van, a tiszta színmagyar járásban sértik az alkotmánytörvényt és nem veszik figyelembe a kisebbségek nyelvhasználati jogát.

Ruszinszkó közegészségügyi állapotai tarthatatlanok. Különösen feltűnő ez olyan nagyobb helyeken, mint Szőlősön és Beregszászon, ahol nincs vízvezeték és csatornázás és emiatt a ragályos betegségek minden esztendőben valósággal orgiákat ülnek ebben a két városban. Csodálkozom azon, hogy az illetékes hatóságok nem szorítják rá ezeket a városokat arra, hogy nagy állami támogatással megcsinálják a vízvezetékeket és a csatornázást. Az illető községek maguk ezt indítványozni nem merik, miután annyira cl vannak adósodva, hogy félnek, hogy ennek költségeit is nekik kell fedezniük.

Ruszinszkónak vasútjairól is szólnom kell még. Egész Ruszinszkóban 651 kilométernyi vasút van, tehát a legritkább vasúti hálózat a köztársaságban. Újból és újból felhívom a kormány figyelmét a beruházásokra. Éppen ott kellene legnagyobb beruházásokat csinálni, ahol legnagyobb a szegénység: Kárpátalján. Már 1920-ban