Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
382 Fedinec Csilla rajta, hogy mi ezt a súlyos sérelmünket állandóan felhánytorgatjuk. (Zpravoclaj sen. Zeman: Tento zákon je ni hotový!) Hála Istennek, mert külpolitikai szempontból is nagyon előnyös volna az államra nézve, ha ez a kérdés határozott és igazságos törvénnyel rendeztetnék. A külföld is kezd már felfigyelni arra a lehetetlen állampolgársági zűrzavarra, amely a csehszlovák köztársaságot jellemzi. Zeman szenátor úr felvilágosítását köszönöm, nagy megnyugvást fog kelteni kijelentése a magyar lakosság körében. Vannak azonban itt még egyéb sérelmeink is. Például a választási névjegyzék összeállításához szolgáló összeírási lapokat, az egyedül illetékes bizottság elé bocsátás előtt, a kassai jegyzői hivatal a rendőrséghez tette át megjegyzéseinek megtétele végett. Az összeírási lapok már a rendőrigazgatóság megjegyzéseivel kerültek a bizottság elé, ahol a jegyzői hivatal szervei arra törekszenek, hogy az összeírtak szavazati jogosultságának megállapításánál a rendőrségi megjegyzéseknek érvényt szerezzenek. Hát az egy lehetetlen dolog, hogy a rendőrség még az ilyen dolgokba is beleavatkozik. Hogy van-e az illetőnek állampolgársági joga vagy nincs, a névjegyzék összeállításánál nem lehet döntő, mert addig, amíg az illetőnek állampolgársági kérdése eldöntve nincsen, addig a választók névjegyzékébe felveendő. A kassai rendőrséget nemcsak az állampolgárság egyedül, hanem politikai okok is vezették ebben a kérdésben. Bár az iskolasérclmckkcl már a képviselőház költségvetési bizottságában és plénumában, valamint a szenátus költségvetési bizottságában is foglalkoztak eléggé törvényhozó társaim, mégis mindig akadnak újabb sérelmek, amelyeket elhallgatni nem lehet. Szlovcnszkón és Kárpátalján a régi törvények biztosították a felekezetűknek azt a jogát, hogy iskolákat állíthassanak fel az elemi iskolától kezdve egészen a teológiáig. Ezeket az állam köteles volt a legmesszebbmenő támogatásban részesíteni. Már az 1790-91. évi XXVI. törvénycikk megállapította azt az alapvető jogot, hogy az egyház nemcsak fenntarthat, de köteles is fenntartani a saját hívei részére iskolákat. Az 1848. évi XX. törvénycikk 3. paragrafusa pedig egyenesen kimondotta, hogy az összes elismert vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségletei az állampénztárból fedezendők. Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk elismeri az egyházi és polgári iskolákat és tanítóképzőket. Ez a törvény ma is érvényben van Szlovcnszkó és Kárpátalja területén. Л legfelsőbb közigazgatási bíróság 1924. évi 3182., 1932. évi 9979. és 1933. évi 15.157. számú döntésében ismételten kimondotta, hogy az iskoláknak többségükben és szabályszerűen egyházi iskoláknak kell maradniuk és a községi és állami iskolák csak mintsucccssorium, kiegészítésként szerepelhetnek. Az 1883. évi XXX. törvénycikk a középiskolákra vonatkozólag ma is érvényben van az előbb említett területeken. Az 1907. évi XXV11. és az 1913. évi XVI. törvénycikk pedig ismételten elismeri az egyházi iskoláknak államsegélyre vonatkozó jogait. Mégis megszüntettek 21 katholikus gimnáziumot, amelyek közül ma is magyar tanítási nyelvűnek kellene lennie az ungvári, rozsnyói és lévai intézeteknek. A kis iskolatörvény életbeléptetésével a vallástan nem kötelező tantárggyá lett. A felekezeti iskolák tanítóinak a fizetése ma sincs rendezve, holott több miniszter megígérte azt. Mégis czidcig csak „előleget” folyósítanak az iskolafenntartók számlájára. A körzeti polgári iskoláról szóló új törvény már nem ismer egyáltalában cgyházfclckczcti körzeti polgári iskolákat. Régente minden iskolakérdésbcn meghallgatták az összes fclckczctek legmagasabb tényezőinek véleményét, most ellenben a volt iskolaügyi miniszter úr személyi titkára boldogan jelentette ki egy gyűlésen,
