Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
286 Fedinec Csilla 75 Prága, 1932. január 26. Füssy Kálmán szenátor és társai (Korláth Endre...) javaslata az elemi károkkal sújtott földművelők sürgős segélyezése ügyében. A dél-szlovcnszkói és ruszinszkói mezőgazdaságokban az 1931. év tavaszába nyúló tél, a kései fagyok, majd a szárazság által okozott károk eléggé ismeretesek s Így azokat újból részleteznünk nem szükséges. Eme katasztrofális méretű károk enyhítése céljából a Nemzetgyűlés két törvényt is alkotott, azonban egyrészt a rendelkezésre álló eszközök elégtelensége, másrészt a segélyakciók rossz adminisztratív végrehajtása folytán az arra szoruló gazdák megfelelő segítségben egyáltalán nem részesültek s így további s új segítő eszközökről kell gondoskodni. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági válság következtében a gazdálkodók - bár saját kárukra - az extenzív gazdálkodási rendszerekhez kezdenek visszatérni, ami elsősorban a műtrágya használatának csökkenésében nyilvánul meg. A földművelésben jártas embernek nem szükséges hosszasan fejtegetnünk, hogy milyen beláthatatlan károk származnak a közgazdaságra, ha a gazdák abbahagyják a föld intenzív művelését, ezért a kormánynak a kötelessége minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítani a műtrágya használatának emelését, ha már a mütrágya-kartcll diktátumával szemben tehetetlennek bizonyul - ami legjobban abból tűnik ki, hogy Csehszlovákiában a műtrágya árak állandóan és tartósan magasabbak, mint a szomszédos Németországban. A kormány a műtrágyák árának csökkentését elsősorban a forgalmi adó elengedésével s a szállítási tarifák csökkentésével mozdíthatja elő. A műtrágyánál még nagyobb gondot okoz a gazdáknak a tavaszi vetőmag szükséglet beszerzése. Latjuk, hogy az idei téli időjárás alakulása ismét rendellenes, akárcsak tavaly volt, tartani kell az őszi vetések kifagyásától. De még ha az őszi vetések jól is telelnek, ettől függetlenül nagy gond a tavaszi vetőmag beszerzése az 1931. évi szomorú aratás után. A kormány őszi vetőmag akciója egy csepp volt a tengerben s ezek után a tavaszi hivatalos vetőmag akciótól sem várhatunk sokat, legalább is nem várható az, hogy az ínséges gazdák jelentős tömegei részesüljenek az akció jótéteményében. Ezen a téren is szükséges tehát oly általános intézkedés, amely valamennyi elemi csapással sújtott gazdának a javát célozza, ez pedig az lehet, hogy a vasútügyi igazgatás a vetőmagot jelentősen leszállított fuvardíjért szállítsa, a pénzügyminisztérium pedig a vetőmagnak való gabonát s az ily gabonával való kereskedelmet s a kereskedelmi ügyleteket minden adó és illeték alól mentesítse. Arra az ellenvetésre, hogy nem lehet, vagy nehéz megkülönböztetni a vetőmagot a kenyérmagtól és hogy általános kedvezmények adása eseten jogosulatlanok is részesednének azokban, azt kell megállapítanunk, hogy a Dél-Szlovcnszkó és Ruszinszkó járásaiban lakó gazdák kivétel nélkül rászoatlnak erre a kedvezményre s így az egész járásokra kiterjedő hatállyal adható meg s inkább részesedjék a ked-
