Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 283 va termelés elveszti versenytársát. Egész termelési ágak, így a faipar, teljes csődbe jutottak. A munkás nem jut munkához, az intelligens fiatal ember nem kap sem magán, sem közszolgálatot. Hogy kívánja ilyen körülmények között a kormány, hogy a hajdan jobb napokat látott nép kiverje a tejéből a revízió gondolatát? Látják uraim, ezt a nagy gondolkodó Borah szenátor a távoli és túl reális Amerikából megérti s Önök nem. Vagy adják meg a lehetőségét, hogy itt megélhessünk, ősi földünkön, vagy tartsák azt természetesnek, hogy népünk csak helyeselheti legalább lelkében, mert a demokratikus kényszer miatt nem nyilatkozhatik, Borah szenátornak azt az elgondolását, hogy a közép-európai államok határainak békés úton, megértéssel való revíziója és az előbbi állapotba való visszahelyezés az európai, sőt a világgazdasági élet egyensúlyának nélkülözhetetlen előfeltétele. A csehszlovák kormánynak is át kell látnia, hogy 13 év előtt és azóta alapvető bűnök történtek, amelyeknek mielőbbi reparálása a cseh és morva nemzetnek is érdeke. Éppen ezért a ruszinszkói és szlovenszkói magyarság, azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy Ruszinszkó és Szlovenszkó egyéb népeinek is nagy többségé örömmel üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely c bűnök jóvátételére irányul. Ismétlem: minket akaratunk ellenére csatoltak a Csehszlovák államhoz. Ha a csehszlovák állam és konnány nem tudja és nem akarja fenntartani élctstandardunkat, akkor engedjen szabad utat a népek akaratának s annak békés megnyilvánulásának. Azt gondolom, nem tévedek, ha azt állapítom meg, hogy a kormány illetékes szervei is ma már ezt az utat tartják lelkűkben a legjárhatóbbnak. Mert csak így érthető, hogy a csehszlovák kormány 13 esztendő alatt egyre kisebb és egyre kevesebb komolysággal kezeli Ruszinszkóval szemben vállalt nemzetközi kötelességét, hogy az autonómiát megvalósítsa, hogy módot adjon eme, a természettől is szegényesen megáldott terület lakosságának arra, hogy önmaga erejéből keresse a gazdasági és kulturális talpraállás útját-módját és a jobb életlehetőségét. Ma a kormányzat azonban még az állampolgársági kérdést is tizenhárom év óta változatlan kegyetlenséggel kezeli s ezzel is arra késztet tízezreket, hogy visszakívánják azt a régi állapotot, amelyben ismeretlen volt az állampolgársági, illetőségi szekatúra. Mindezek után teljesen nyilvánvaló, hogy ezt a költségvetést, amely egyrészt teljesen irreális, mert a bevételek és kiadások egyensúlyához szükséges adóbevételek nem is folyhatnak be, mert egyszerűen népünknek nincs pénze, másrészt amely költségvetés Ruszinszkóból és Szlovcnszkóból az adó és betegbiztosítási végrehajtók útján csak visz, de oda édeskeveset ad, a magángazdaság szanálására pedig nem is gondol, nem fogadhatom cl. Príloha к Ičsnopisecké : práv ŕ o í 27. xclnízi sená lu Náľoc/niho shmnuizdcni republík)’ Československé v Pruze ve stredu dne 16. prosiace 1931. http://www.senat.cz/ISO-8859-2.cgi/zajimavosti/tisky/3vo/stcna/ 127schuz/prilohy/priloh05.htm http://www.senat.cz/lSO-8859-2.cgi/zajimavosti/tisky/3vo/stcna/ l27schuz/prilohy/priloh06.htm http://www.scnat.cz/ISO-8859-2.cgi/zajimavosti/tisky/3vo/stona/ l27schuz/prilohy/priloh07.htm http://www.scnat.cz/ISO-8859-2.cgi/zajimavosti/tisky/3vo/stcna/ 127schuz/prilohy/priloh08.htm
