Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
278 Fedinec Csilla különben további 22 ezer 813 hektár szántóföld kiadásait, bevételeit és hasznát illetőleg még csak szerény észrevételt sem találunk. Az állami birtokok központi igazgatósága az ez irányban feltett kérdésre azzal válaszolt, hogy a csaknem 23 ezer hektár szántó gazdálkodásának adatai az erdőgazdálkodásnál vannak feltüntetve, ez azonban egyrészt privát észrevétel, másrészt ha hitcltérdemlőknck is fogadjuk cl, úgy az bajokat okoz az erdőgazdaságok jövedelmezőségének számításánál. Mielőtt az egyes mezőgazdasági igazgatóságok alá tartozó területek gazdálkodását elemezném, vessünk egy pillantást a költségvetés ama fejezeteire, amelyek az uhŕinčvcsi mezőgazdasági iskola 515.74 hektárnyi területének gazdálkodását tüntetik föl. Ez az üzem 4740 korona hektár hozadékot ér cl, amiből 2070 korona 44 százalék esik az állattenyésztés hozamára, a többi a töld hozama. A dccsini és libverdi német mezőgazdasági iskola 90 hektárnyi gazdasága 5390 korona hcktárhaszonnal jár, amiből az állattenyésztésre 2590 Ke - 47 százalék esik. Az állami mezőgazdasági kísérleti állomások gazdaságai ugyancsak 4575 koronát jövedelmeznek. Az éppen említett üzemeknél azonban ne felejtsük cl azt, hogy a mezőgazdasági iskolák, a kísérleti állomások nem űznek racionális gazdálkodást, mert hiszen oly növényeket is kötelesek termelni a szemléltető oktatás s a kísérletek érdekében, amelyek a változott viszonyok folytán keveset, vagy semmit sem jövedelmeznek. Eme nagy hátrány ellenére az iskolák kihozzák a hektáronkénti 4500-4700 koronát a földből. Dokladal cseh agronom a „Mezőgazdaság racionalizációja” című müvében a mezőgazdasági területeket négy csoportba osztja. Az A csoportba tartoznak a répatermő, a B-bc a gabonatermőföldek. Dokladal az A csoportbeli földek hektárhozamát 31 métermázsa búzában, vagy 156 métermázsa burgonyában, а В csoportbelieket 24,30 métermázsa búzában, vagy 125,61 burgonyában állapítja meg. Ezzel szemben az állami költségvetés szerint a prágai állami mezőgazdasági igazgatóság a saját rezsiben kezelt földekből hektáronként 3261 Kč hozadékot mutat ki. Ebből 50 százalékot az állattenyésztésre levonva a föld hektárhozama gyanánt marad a növénytermelésre 1680 korona, ami 13 mázsa búza, vagy 80 métermázsa burgonya árának felel meg, nagyon rosszul számolva. A többi állami mezőgazdasági igazgatóság hektáronként a következő eredményeket mutatja ki: Frýdek 2294 Kč, Rcichcnbcrg 1616 Kč, Tiebon - halgazdaság - 951 Kč, Zsarnóca 895 Kč, Brandys 657 Kč. Eme gazdaságok közül a frideki és rcichcnbcrgi körülbelül a dccsin-licbvcrdi iskola birtok, talaj és éghajlati viszonyainak felel meg, a többi inkább hegyvidéki gazdaság, amelyet Dokladal a D csoportba sorol, s amely számára 11,35 métermázsa búza, vagy 61,63 mázsa burgonya hozamot számít ki, 1475, illetve 1352 Kč értékben. Csak érdekesség kedvéért megemlítem itt még, hogy a mezőgazdasági kísérleti állomások legszerényebbje, a hegyvidéki domanincki állomás is 2000 Kč hektárhozadékot ér el javarészt lcgclőtcrülctcn. Az utána következő nagybaktai kísérleti állomás hektárhozama szántóföldön 3130 korona. Ennél nem különb, hanem egyenesen kataszrofális a helyzet az állami halgazdaságokban. A tfeboni állami haltcnyészct 10.908 hektár halastóból hektáronkint 907 koronát hoz s ebből tiszta haszonnak marad hektáronként 221 korona. Uraim, így fest az állami birtokok gazdálkodása, amiből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az állami birtokok gazdálkodását vagy minden szakértelem nélküli laikusok, vagy esetleg a világ legnagyobb bűnösei vezetik. Mindkét esetben a cseh
