Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

264

Fedinec Csilla

Alkalmam volt hallani a külügyminisztérium vezető hivatalnokaitól azt a véleményt, hogy a téesői károsultak tulajdonképpen ugyanolyanok, mint a hadikárosultak: a határrendezés áldozatai és hogy a határrendezésnek másutt, például Tcschcnbcn is vannak áldozatai. - Ezzel szemben azonban való tény az, hogy egyrészt a lengyel kormány nem kezeli a csehszlovák tcschcnicknck lengyel területen fekvő ingatlanait oly páratlan rosszindulattal, mint azt a románok teszik Téeső mellett, másrészt különös találkozása a véletlennek, hogy a tcschcni határrendezés „áldozatai” túlnyomó részben német nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, a téesői határrendezésé pedig kizárólag magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, ami önkénytclcnül is azt a benyomást teszi, hogy a csehszlovák kormány nem kívánja magát exponálni a határrendezés német, illetve magyar ajkú áldozatainak érdekei védelmében.

Pedig az ügy békés rendezésének semmi akadálya nem lehet, ha Csehszlovákia és Románia között valóban az a szoros jóbaráti viszony áll fenn, amelyről annyi sok szépet és jót hallunk állandóan Beneš külügyminiszter úrtól. A rendezés módja csak egy lehet: a téesői kis- és törpegazdák, a közbirtokosság s a város számára megfelelő államközi egyezménnyel biztosítani kell a román területen fekvő ingatlanaik legszabadabb tulajdonjogát mindennemű clkobzási, lefoglalás! veszély és tulajdonjogi korlátozás egyszer s mindenkorra való kizárásával. Ha pedig a kormánynak a jóbaráti viszony állandó hangoztatása ellenére sem sikerülne az ügy ily módon való békés rendezése, úgy a kormány kötelessége egyrészt felhívni az érdekelt téesői károsultakat arra, hogy sérelmüket nemzetközi fórum elé terjesszék s másrészt - ha ez megtörtént - úgy a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy ez a panasz a nemzetközi fórumokon érdemben mielőbb tárgyaltassék s a técsöick javára dönttessék cl.

Egy pillanatig sem lehet kétséges az, hogy a csehszlovák kormánynak sokkal előbbre való kötelessége a saját állampolgárai érdekeinek minden rendelkezésre álló eszközzel való mcgvédclmczésc, mint a Romániával való plátói barátság hangoztatása.

Az előadottak alapján kérdezzük az összkormányt:

1. Van-e tudomása arról, hogy a csehszlovák-román államhatár-egyezménnyel Téeső város lakosságát a végromlásnak tette ki?

2. Hajlandó-e a kormány a sévres-i szerződéssel megállapított ideiglenes csehszlovák-román határ véglegesítése alkalmával Téeső városnak, mint erkölcsi testületnek és kizárólag törpebirtokosokból álló lakosságának az új határ megvonásával román területre cselt birtokainak használhatását és tulajdonban tartását mcgvédclmezni, tekintettel arra, hogy a kormány az említettek érdekeinek figyelmen kívül hagyásával eszközölte a határ véglegesítését?

3. Milyen intézkedést kíván tenni a kormány arra nézve, hogy Téeső városa és ennek lakossága a román területen fekvő ingatlanaik tulajdonjogát megtarthassák és azokat szabadon használhassák, különös tekintettel arra, hogy a csehszlovák kormány a békeszerződésekben a kisebbségek — tehát Téeső város magyarajkú lakossága - kulturális és gazdasági életének védelmére magát külön is kötelezte?

4. Hajlandó-e a kormány Téeső városát és lakosságát jogos érdekeik védelmében a népszövetséghez beadandó panaszuknál megfelelő támogatásban részesíteni?

Dr. Korláth, Richter, Fiissy, clr. Szilassy, Böhm, Tichi, eh: Jesser, eh: Grosschmid, Teschner, Wenzeí, Köhler

Scnál Námelnihe) shromáidem R. Čs. r. 1931. Itt. volebne období. 4. zaseeláni. Pôvodní znení ad 403/2.

http://www.scnat.cz/CPI250.cgi/zajimavosti/tisky/3vo/tisky/T0403_02.htm