Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
246 Fedinec Csilla mára. Csehországban 303.000 lakosra jut egy tanitóképzöintézct, vagyis a középfokú tanintézetek számának a fele valahol elsikkadt. A tanügyi személyzet elosztásának pontos képét nem áll módomban megadni a költségvetés struktúrája, beosztása miatt. Kétségtelen tény az, hogy főiskolánk nem lévén, egyetlen egyetemi, főiskolai tanárunk sincs Ruszinszkó két középiskoláján az egyetlen beregszászi magyar parallel osztályokkal rendelkező ruszin gimnázium kivételével - csaknem kivétel nélkül cseh, ukrán, orosz tanárok tanítanak, ami reánk, Ruszinszkó nemzeteire nemcsak súlyos anyagi, pénzügyi sérelmet jelent azzal, hogy a mi pénzünkön idegen tanerőket tartunk, hanem a nevelésügy súlyos hátránya is származik ebből. Erkölcsi nevelést ugyanis a divergens politikai célok szolgálatában álló orosz-ukrán-csch tanároktól nem is lehet elvárni és a komoly tudományos előkészítést viszont lehetetlenné teszi, hogy egyebet ne mondjak, az a bábeli nyelvzavar, amely cgy-cgy középiskola tanári karában is uralkodik. Hogy az elemi népoktatás ügye Ruszinszkóban milyen állapotban van, elég utalnom a kormányban levő, német gazdapárti képviselőnek, Hodinának súlyos megállapításaira, valamint Dércr iskolaügyi miniszternek a bizottságban tett beismerő nyilatkozataira: „Ruszinszkó elemi népoktatásügyc annyi kiegészítésre, pótlásra szorul, hogy évek hossza munkájára lesz szükség, hogy az egyensúly a történelmi országok és Ruszinszkó között hclyrcállhasson.” Ámde az államháztartás egészére számbelileg kimondottan passzív iskolaügyi fejezet tételei ebben az évben is Ruszinszkó súlyos megrövidítését jelentik és a beszédes számok azt mutatják, hogy a kormány nem is törekszik az iskolakérdés becsületes, tisztességes megoldására. Hogy csak az clenni népoktatásnál maradjunk, csupán a magyar és némctlakta vidékekre exponált cseh csendőr, finánc és vasútasgycrckek cseh „kisebbségi” iskoláinak telek, épületvásárlásaira és új iskolák építéseire a 74.109.159 Kč koronában előirányzott összegből 27.201.438 Kč esik; Csehország az iskolaépítésekre - ahol tudvalevőleg éppen elég számú iskola van - 25.412.000 Kč-t kap és Ruszinszkónak csekély két millió korona jut. Hol van itt Uraim a Ruszinszkóra való ráfizetés? Nemcsak, hogy ráfizetés nincs, hanem igenis a centralista diktatúra elüt a bennünket jogosan megillető köteles résztől is. A középfokú kereskedelmi és szakiskoláknak tartományonként való megoszlása nincs meg a költségvetésben és az összegezett kimutatásból csak azt látjuk, hogy az állam 34 kereskedelmi akadémiájának nevezett középiskolája közül Ruszínszkónák csak egy jutott - Munkácsra - és a 42 állami kereskedelmi iskola közül kettő talált Ruszinszkón elhelyezést. A 174 állami, ipari és szakiskolából három jutott Ruszinszkónak - Jaszinya, Szőlős, Ungvár -, az 56 női ipariskola közül egyetlenegy sincs Ruszinszkón. íme, itt van a fotográfiája annak a demokratikus jogegyenlőségnek, amely Ruszinszkó középfokú kereskedelmi és ipari szakoktatása terén nyilvánul meg. Avagy még mindig azt állítják, hagy súlyos milliókat fizetnek rá az egy kereskedelmi és három szerény ipariskolára és a nem létező női ipariskolára? Nem lehel kétséges, hogy a mi pénzünkből is futja, hogy egyes cseh városokban 4- 5 ilyen intézet legyen, amilyenből Ruszinszkón egy sincs. A középiskola tolös számú átlagintclligcnciát nevel, szokták mondani, tehát nem kell szaporítani a ruszinszkói szellemi proletariátus számát, ellenben több szakiskola kell. Hát hol az a több szakiskola? Ha ezután az iskolaügyi tárca rendes költségvetésében még azt kell látnunk, hogy a már eddig kiépített és tisztára a németek és magyarok clncmzctictlcnítésérc
