Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
244 Fedinec Csilla lehet: nem felel meg a valóságnak, hogy Ruszinszkóra ráfizetnek, amint ez az alábbiakból is kitűnik. Igaztalan volnék azonban, ha azt állítanám, hogy Ruszinszkó különállása egyáltalán nem jut kifejezésre a költségvetésben. A belügyi tárca költségvetése egy teljes oldalt szentel az autonóm Ruszinszkó kormányzója dotálása megállapításának, ami a reprezentációs költség nélkül évi 96.000 к-t tesz ki, de hogy az autonóm kormányzóság tisztviselői karának autonómiát váró tevékenysége mennyibe kerül, azt már hiába keressük. Igen, az autonóm Ruszinszkó kormányzóságának egyelőre más jogköre, tennivalója nincsen, mint az, hogy várja a hajnal felvirradását, amely az autonómiában hívők hitének beteljesedését hozza meg. Az állami költségvetés tervezetének nagyon alapos és lelkiismeretes tanulmányozása után igyekeztem összeállítani a Ruszinszkóra vonatkozó tételeket, hogy azok alapján felállíthassam magam a mérleget: ráfizet-e az állam Ruszinszkóra, vagy nem, illetve mennyit tizet rá, vagy mennyit nyer rajta. Az egyes tárcák költségvetése azonban nem egységes séma alapján készült és így az nem alkalmas eme mérleg felállítására, ezért meg kell elégednünk bizonyos részlet-megállapításokkal. A centralista kormány fennen hangoztatott állítása szerint Ruszinszkó állami adminisztrációja igen sokba, aránylag többe kerül, mint az állam többi részének közigazgatása. Ezt ilyen formában hajlandó vagyok elhinni, de kénytelen vagyok a ráfizetés okaira is rámutani. Csehországban a szorosan vett közigazgatásban, tehát az egyes járási hivataloknál átlag 34, Morvaországban 33, Szlovcnszkón 37 hivatalnok van alkalmazva. Ruszinszkó cgy-cgy járási hivatalára 44 beamter jut, tehát tízzel, cgyharmadrésszcl több, mit Csehországban. Higgyék cl uraim, hogy mi a bcamtcrcknck ezt a hadát nem kértük, nem is kérjük, ha Önöknek fölöslegük van félintclligcnciában, exportálják azt is Kanadába, Argentínába, mint a ruszin és magyar paraszttal teszik és ne küldjék hozzánk beamternek. A történelmi országoknak azonban igen nagy fölöslegeik vannak az elemi iskolai végzettségű egyénekben is, akikből kitűnő csendőrt, rendőrt és fináncot leltet csinálni Ruszinszkóban. Csehország 6.670.582 lakosának rendjét 3.490 államrcndőr és 4.900 csendőr őrzi, vagyis 19.113 lakosnak jut egy rendőr és 1.361 lakosnak egy csendőr. Ruszinszkó 606.568 lakosának álmára 390 államrcndőr és 837 zsandár ügyel, vagyis 1.555 ruszinszkói lakosnak jut egy rendőr és 724 lakosnak egy zsandár. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha Önök a szorosabban vett bűnigazgatásra - mint mondják - ráfizetnek, így egyet ajánlok Önöllnck, vigyék vissza az államrcndőrök negyedrészét, csendőreik felét és minden járásból 10 cselt közigazgatási beamtert és akkor garantálom Önöknek, hogy ezzel helyreáll nemcsak a tisztviselők számarányának egyensúlya a történelmi országok és Ruszinszkó között, hanem megszűnik az esetleges Ruszinszkóra való ráfizetés is. Ha pedig beszüntetik az ottmaradt - ámbár szintén teljesen fölösleges, mert őslakosokkal helyettesíthető és ezért Csehországban szintén visszatclcpítcndő - beamter és cscndörhad teljesen fölöslegesen fizetett ruszinszkói pótlékát is, az már feltétlenül tiszta haszon. Nézzük most a pénzügyigazgatósági alkalmazottak elosztását, illetve sűrűségét. A csehországi pénzügyigazgatóságokon 3.025, az adóhivatalokban 2.071 tisztviselő dolgozik, tehát 2.205 lakosra jut egy pénzügyigazgatósági és 2.447 emberre egy adóhivatali tisztviselő. Ruszinszkó pénzügyigazgatóságain 252, adóhivatalaiban 162 hivatalnok működik, vagyis 3.220 lakosra jut egy pénzügyigazgatósági és 3.774 lakosra egy adóhivatali tisztviselő. Önök talán örömmel fogják mondani: nos tehát,
