Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Bevezetés

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 19 gory Zhatkovych. A direktóriumhoz 6 osztály tartozott: I. elnöki és határon túli, 2. művelődési és iskolaügyi, 3. vallási, ipari és kereskedelmi, 4. igazságszolgáltatási, földművelésügyi és élclmiszcrcllátási, 5. belügyi, 6. pénzügyi. A közigazgatási be­osztás szerint a terület 4 zsupából állt: Ungvári - hozzá tartozott az Ungvári, Pcrcc­­senyi, Szerednyei, Nagybereznaí járás, Munkácsi - Munkácsi, Dolhai, Szolyvai, Oroszvégi, Alsóvcreckci, Volóci járás, Beregszászi - Beregszászi, Huszti, llosvai, Kaszonyi, Nagyszőlősi járás és Máramarosi zsupa - Rahói, Nagybocskói, Téesői, Taracközi járás. Zhatkovych és a direktórium azonban gyakorlatilag tehetetlennek bizonyult. Február 19-én a direktórium lemondott. Április 26-án elfogadták a Generálny Statútum módosítására vonatkozó 356. sz. kormányrendeletet. Ennek értelmében J. Brcichát, a polgári közigazgatás veze­tőjét felmentették tisztségéből, május 5-én pedig T. G. Masaryk köztársasági elnök Zhatkovych-ot Podkarpatszka Rusz kormányzójának nevezte ki ideiglenes jelleggel. Az alkormányzó a cseh Petr Ehrcnfcld lett. Zhatkovych-nak azonban továbbra sem sikerült előbbre jutnia a kormánnyal folytatott tárgyalásokban, ezért 1921. március 17-én lemondott." Búcsúja apropóján - visszautazott az Egyesült Államokba - jú­lius 26-án Kaminszki József, a Podkarpatszka Ruszi Földműves Szövetség ügyve­zetője fclszólitotta a többi pártot, hogy alakítsanak egységes frontot, lépjenek koalí­cióba az autonómia megvalósítása, a ruszin határkérdés megoldása, a nyelvről, az államjogi orientációról folytatott viták rendezése érdekében. Zhatkovych távozása után közel két és féléves időszak következett, amikor nem neveztek ki új kormányzót, Ehrcnfcld alkormányzói minőségben intézte az ügyeket. A közigazgatás tekintetében a fontosabb változás, hogy 1921. október 15-töl élet­be lépett a belügyminiszter augusztus 26-án kelt rendeleté, melynek értelmében Pod­karpatszka Rusz három részre (zsupára) tagolódott: 1. Ungi zsupa, székhely: Ungvár (Ungvári, Pcrccscnyi, Nagybereznai, Szerednyei járások, Ungvár város), 2. Beregi zsupa, székhely: Munkács (Munkácsi, Latorcai, Alsóvcreckci, Szolyvai, Felvidéki, Mezőkaszonyi, Tiszaháti járások, Munkács és Beregszász város), 3. Máramarosi zsu­pa, székhely: Huszt (ideiglenesen azonban Nagyszőlős, amíg Huszton be nem fejező­dött a hivatali negyed építése) (Huszti, Téesői, Taracközi, Nagybocskói, Rahói, Dol­hai, Ökörmezői, Nagyszőlősi járások). 1923. január 31-ével a Mezőkaszonyi járás megszűnt, Mezőkaszony, Hetyen, Beregsom, Zápszony, Kisharangláb a Beregszászi; Kis- és Nagydobrony az Ungvári; Bátyú, Barkaszó, Bótrágy, Szcmyc, Csongor, Rafa­­jnaújfalu a Munkácsi járáshoz került. Az 1923. június 7-én kelt 113. sz. kormányren­delet szabályozta Kárpátalján a közigazgatási hatóságok működését, illetékességét, az augusztus 7-i 171. sz. kormányrendelet (kihirdetve augusztus 18-án) pedig a kárpátal­jai települések jogviszonyát (kiterjesztette a szlovcnszkói községi választásokról szó­ló 1919. január 31-én kelt 75. sz. törvény hatályát). Ungvár és Munkács rendezett ta­nácsú városok maradtak, Beregszászt viszont nagyközséggé fokozták le. Az ideiglenes helyzet feloldására a Köztársasági Agrárpárt, a Földműves Szö­vetség, a Munkapárt, az Autonóm Földműves Párt és a Néppárt a cseh Agrárpárttal kötött megállapodás alapján egységes földműves pártba tömörült. A Kárpátorosz Köztársasági Földműves Párt elnökévé Kaminszki Józsefet választották meg. A párt tárgyalásokat kezdeményezett Antonin Švehla miniszterelnökkel, aminek eredmé­nyeképpen 1923. november 18-án Podkarpatszka Rusz új kormányzójává nevezték ki a párt vezetőségének egyik tagját, Anton Beszkidet. Az alkormányzó a cseh Antonín Rozsypal miniszteri tanácsos lett.

Next

/
Thumbnails
Contents