Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
172 Fedinec Csilla 53 Prága, 1926. június 10. A ruszinszkói képviselők tiltakozása a nagyzsupa ellen. Podkarpatszka Rusz összes parlamenti képviselői egyöntetüleg állást foglaltak Podkarpatszka Rusznak nagyzsupává alakítása ellen. Tiltakozásuk, melyet a minisztertanács elé terjesztettek, a következő: A Csehszlovák Köztársaság Minisztertanácsának Prágában A Podkarpatszka Rusznak egy megyévé alakításáról szóló hír meglepetésül szolgált Podkarpatszka Rusz parlamenti képviselői részére, mert mindeddig a kormány tagjai közül senki sem tárgyalt velük a kérdésről, dacára annak, hogy Podkarpatszka Rusz autonóm szojmjának összehívásáig elsősorban ők hivatottak és illetékesek Podkarpatszka Rusz érdekeit képviselni. Alulírott képviselők ezennel kijelentik. hogy nem adhatják beleegyezésüket ahhoz, ellenkezőleg, a leghatározottabban tiltakoznak Podkatpatszka Rusznak egy zsupává való átalakítása ellen éspedig a következő okokból: 1. Mindaddig, amíg életbe nem lép Podkarpatszka Rusz autonómiája, míg össze nem hívják az autonóm szojmot és meg nem állapítják a végleges határokat, nemcsak idő előttinek, hanem törvényellenesnek is tartják a mai megyei szervezet megváltoztatását, mert a békeszerződés, a Csehszlovák Köztársaság alkotmánytörvényc (3. és 4. §§) és Ruszinszkó generális statútuma értelmében a helyi közigazgatás ügye kizárólag a szojm hatáskörébe tartozik, minek következtében csakis a szojmnak van joga határozni a megyék szervezete és a megyei határok és székhelyek megváltoztatása tárgyában, mert a megyei szervezet elsősorban tekintendő és tekinthető helyi közigazgatásnak. Tekintettel arra, hogy az 1920. évi 479. sz. kormányrendelet, mely az 1920. évi 210. sz. törvény alapján felhatalmazza a kormányt a nagyzsupai rendszernek Podkarpatszka Ruszra való kiterjesztésére, ellenkezik a békeszerződéssel és az alkotmánytörvénnyel, s ezért az a békeszerződés értelmében érvénytelen. 2. Podkarpatszka Rusz gyéren benépesített hegyes vidék, alakja hosszú szűk szalaghoz hasonlít, melyet csak egy tranzverzális vasúti vonal szel át. A földrajzi fekvés következtében és az elégtelen közlekedés miatt a lakosság szempontjából nagy kárt és mcgtcrhcltctést jelent, ha egyes vidékeknek 80 kilométer gyalogút és 200 kilométer vasúti utazásra van szüksége a megyei székhely elérésére. Végül 3. Bereg megye és Máramaros megye területét magas hegyek választják szét két különböző történeti, gazdasági és részben jogi fejlődésü részre, miért is ezeknek egybeolvasztása természetellenes, célszerűtlen és gyakorlati szempontból is helytelen.
