Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 145 47 Losonc, 1925. március 28. Szilassy Béla és Szentiványi József nyílt levele az Ungváron megjelenő Ruszinszkói Magyar Hírlaphoz a magyar egység ügyében. Л kcrcsztényszocialista párt nyugat-szlovcnszkói osztályában végbement események (Jabloniczky János és Palkovich Viktor képviselőknek, továbbá Bittó Dénes, a Pártközi Vezérlő Bizottság elnökének és a magyar közélet több kimagasló egyéniségének felfüggesztése a pártbcli funkció végzésétől) fölvetették az egységes part megvalósításának eszméjét, amely már hosszabb idő óta foglalkoztatja politikai közvéleményünket. A fejlődés már régebb idő óta az egységes párt alakulás felé tendál. Régóta tudjuk és érezzük, hogy egy elnyomott nemzet csak úgy védekezhetik sikeresen a hatalom napról napra megújuló támadásai ellen, ha egységes vezetésnek veti alá magát és fegyelmet tart, ha szervezeteit egységesen építi ki, és nem fccsérli cl az energiákat dupla, sőt gyakran egymás ellen irányuló szervezkedéssel. Mindezt régóta tudjuk és érezzük, és ha mind ez ideig nem léptünk ki a cselekvés porondjára, úgy annak oka az volt, hogy nem akartuk megbontani a meglevő szervezeteket, amelyek - bár tökéletlenül - mégis a magyarság ügyét szolgálták, és mert mindvégig reméltük, hogy valamennyi vezető politikusunkban végül is felülkerekedik a belátás és a Szlovcnszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Pártközi Vezérlő Bizottsága útján megteremthetjük a szükséges egységet és fegyelmet. Ez a törekvésünk azonban - sajnos - nem vezetett eredményre. Vizkcrcszt napján, hosszú hónapokig tartó tanácskozások eredménye gyanánt létrejött az úgynevezett Érsekújvári Egyezmény,17 amelynek alapján nemsokára megalakítottuk a Pártközi Vezérlő Bizottságot és kitűztük azokat az irányelveket, amelyeknek követésétől vártuk az eredményes munka idejének elérkezését. Azonban alig hogy idáig jutottunk, újból felütötte fejét az átkos visszavonás. A Kcrcsztényszocialista Párt nyugat-szlovcnszkói osztályában bekövetkezett események, különösen Bittó Déncsnck, a Párlközi Vezérlő Bizottság nemrég, a Kcrcsztényszocialista Párt képviselőinek hozzájárulásával egyhangúlag megválasztott elnökének a pártbcli tevékenységtől való eltiltása és fegyelmi eljárás alá vonása, valamint Lcllcy Jenő dr., a párt elnökének a Népakaratban megjelent és párthívcihcz intézett nyílt levele meggyőztek bennünket arról, hogy c pártban és általában az ellenzéki pártszövetségben a kór annyira elharapódzott, hogy azt immár csak az operáló kés segítségével lehet megszüntetni. A Kcrcsztényszocialista Párt belső válsága által teremtett helyzetből csak egyetlenegy egészséges kibontakozás lehetséges és ez az, hogy megteremtjük az egységes pártot, amelyben nemcsak eddigi pártszervezeteink minden, a nemzet javát akaró tagja, hanem közéletünknek azok az értékes elemei is elhelyezkedhetnek, akik az eddigi, világnézeti és gazdasági alapokon szervezkedett pártokban clhclycz-17 Elfogadva 1925. január 6-án.
