Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez

143

módon leromlott, az emberek éheznek. Munkaalkalom nincs, sőt a kormány igyekszik megbénítani minden vállalkozást. (Sen. Roháčik: A magyar uralom alan talán jobb volt ?)

Sen. Egry: Bizony jobb volt. Л kormány már régóta helytelen intézkedéseivel a kommunizmust szolgálta, ápolta, segítette és megteremtette a néplélckbcn a teljes elkeseredést, amely a legutóbbi választásokon a kommunizmus formájában robbant ki.

Podkarpatská Rus szerződésileg biztosított jogát a városi képviselőtestületek és hivatalnokok kinevezésével teljesen meghamisították, annyira, hogy pl. Munkács város výborját, mint törvénytelent a legfelsőbb cseh bíróság is kénytelen volt elismerni. Ezzel kimondta, hogy a kormány alkotmánysértést követett el az egész Podkarpatská Rusban.

Amikor még Podkarpatská Rus Magyarországhoz tartozott, lakosság részt vett a parlamenti, megyei és községi választások révén a saját intézésében. Most azt mondják, hogy erre a nép éretlen és a csehszlovák uralom alatt csak öt év letelte után tudta a parlamenti választásokat elemi és azt is úgy, hogy kétszer akkora számmal választhatott egy képviselőt, mint a csehek. Még ezt is a legszörnyűbb választási terror közepette. (Sen. Roháček: Azért került maga ide!)

Sen. Egry: Azért, mert van becsületem. Amikor mindezeket az elfogulatlan külföldi sajtó is észre veszi, akkor a nép éretlenségével védekezni, bizony fura módja a demokráciának. Hát úgy akarnák önök népet nevelni, hogy elzárják a nevelődés lehetőségétől is?

Bizony nagy hiba volt, hogy a békeszerződések megalkotói szükségtelennek tartották a népek véleményét is kikérni. Ez a legnagyobb hiba, melyet clöbb-utóbb rcparálni kell s az állam erejét nem a szuronyokra, de a népek akaratára kell átépíteni és ha a biztos népakarat másként meg nem tudható, nyílt kérdést kell hozzá intézni, mert a béke érdekében még a népszavazástól sem szabad visszariadni. A civilizáció nevében, a népjólét állandó fenntartásának érdekében kell minden józan és jóindulatú embernek összefogni, legyen az cseh, német, szlovák, magyar vagy ruszin.

A cselt népnek, amelynek földje a kivételes szerencse következtében eddig a jólét s a gazdagság tárháza volt, különös féltékenységgel kell azon őrködnie, hogy a nagyzási politika áldozatául ne essék. Azt nem hiszem, hogy az itt összcgyülcmlctt cseh nemzeti erők részére elégséges legyen a kicsi szlovák és ruszin terület, hogy felesleges gazdasági produktumaikat itt elhelyezhessék, bármennyire igyekeztek és igyekeznek is ezeket iparilag összetörni. Azt se hiszem, hogy ehhez a terjeszkedéshez szükség lenne az olt élő őslakosságnak úgy szellemileg mint anyagilag való teljes lezüllcsztésc. Már pedig az eddigi politika csakis ezen irányban van beállítva.

Ez a mai politikusok és elsősorban Beneš miniszter bűne, nemcsak a nemzeti kisebbségekkel, de még végzetesebb arányban magával a cseh anyaországgal szemben is. Én megértem és tudom is méltányolni a cseh népnek a teljes önállóság iránti küzdelmét, vágyakozását; hiszen én magam is egész életemen át a magyarságnak teljes önállóságáért küzdöttem. Azonban nem szabad elfeledni, hogy az emberiség dicsőségből egyedül meg nem élhet. Ha már ez meg van, aminthogy önöknek megvan, igyekezni kell azt meg is tartani, helyes békcpolilikával és nem ellenségek szerzésével, akik ennek bizonyára csak ártani fognak.

Ha a külügyminiszter úr exposéját boncoljuk, végig fut rajta a félelem, a bizonytalanság gondolata, a segítségkérés, a segítség biztosításának eszméje. Miért ez