Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 113 iskolát egészen a tanítóképzőkig, az utóbbi még főiskolák állítását is megengedi. Ezen törvényre hivatkozva kérte Nagyszőlős a polgári iskolának társadalmi úton való felállítását magyar tanítási nyelvvel. A 'Školný Odgyiľ elutasította. A sokszor gyalázott magyar törvény olyan jogokat biztosított a nemzetiségeknek, amelyeket a köztársaság nem ad meg. A középiskoláink közül az egyetlen a beregszászi, amely magyarnak van keresztelve, azonban ez sem egyéb, mint egy ruszin gimnázium paralel osztályokkal. Az igazgatása ruszin, az igazgatója is az. Máshol aztán nincs magyar középiskola. Sőt elvetették a Drugethek alapította ungvári gimnáziumot is, mely katolikus jellegű. Helyette adtak egy rcformgimnáziumot, melyről bátran cl lehet mondani, hogy adtál uram csőt, de nincs köszönet benne, mert mindenféle eszközzel lehetetlenné teszik a növpndékcknck a tanulást. Munkács városa még a volt államnak átadott egy elemi, egy polgári iskolát és egy gimnáziumot azzal a kikötéssel, hogy a tanítás nyelve csak magyar lehet. Mindhárom iskolát átvette az új állam, de a régi nyelvet törölte. A felső leányiskoláinkat beszüntették. Ungváron a kormányzóság foglalta le az épületet. Tanító- és tanítónőképzőink nincsenek, hasonlóképp nincsenek magyar papnevelőink sem a katolikusoknál, sem a reformátusoknál. Tekintettel arra, hogy papjainkat és tanítóinkat kiutasítják, a régi tanerőket nem alkalmazzák, máshonnan nem pótolhatjuk őket, rövidesen elkövetkezik az idő, hogy iskoláink tanítók, egyházaink papok nélkül lesznek. Le kell szögeznünk még, hogy az új rezsim egyetlen egy iskolát sem állított fel Ruszinszkó területén, legalábbis úgy nem, hogy ily célra új épületet emelt s új felszereléssel látta volna cl. Szakiskoláink nincsenek Nagyszőlőstől nyugatra egy tömbben, illetve elszórtan egész Ungvárig gyönyörű szőlőhegyeink húzódnak. Sehol egy vincellér- vagy más iskola, hol a szőlőművelés újabb formáit meg lehetne tanulni. A déli részen szép szántóföldcink vannak. Sehol egy gazdasági iskola, ahol az eredményesebb termelésre tanítanák meg gazdáinkat. Hatalmas erdőségek húzódnak északon. Sehol egy erdészeti iskola, amely legalább a primitívebb erdőgazdálkodást tanítaná meg. Még a kosárfonóink is megszűntek, ahol a sebes folyóink árterületein buján növő fűzfavesszőből ezelőtt kosarakat, bútorokat s más tárgyakat készítettek. Megszűnt az ungvári agyagipari szakiskola is. Felsőkereskedelmi iskoláink is megszűntek, mindössze egy maradt. A ruszinoknak Máramarosszigeten intemátusuk volt, amelyet az állam tartott fenn annak idején, s most a magyarok maguk akartak felállítani internátust Beregszászon, de engedélyt nem kaptak reá. Az előadottakból láthatjuk, hogy a hibás népszámlálási adatok szerint is a százezernyi magyarságnak nem ennyi iskolára volna szüksége. De egy demokratikus népnél nem is a nép számaránya volna a fontos, hanem az illető nép kultúrigényc, hogy annyi iskolát kapjon, hogy minden gyermek a saját anyanyclvén tanulhasson. Mi csak jogainkat kétjük Mi csak azt kérjük, amire törvényeink szerint jogunk van. Mindenkinek emberijoga az, hogy a gyermeke oly iskolába járjon, amilyenbe akar. Az állatok is harcolnak egymással, de egy állal sem kényszeríti a másikat, hogy más hangot adjon,
