Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

110 Fedinec Csilla hívását. Míg ez nem történik, kérjük a mezőgazda forgalmi adóját a régi kataszteri osztályozás szerint megállapítani, kivetni. 3. Az adóvallomások elmaradása miatt az adózókat 10 százalékos bírsággal sújtják. A vallomástétcl elmaradása rendszerint magyar vidékeken abból következik be, hogy a nép a csehszlovák vagy ruszin nyelvű felhívásokat nem érti, sem magát a csehszlovák nyelvű körjegyzőnél megértetni nem tudja. Kérjük ilyen indokolt ese­tekben a bírság kiszabásától eltekinteni vagy azt 1-2 százalékra redukálni. 4. A súlyos gazdasági helyzet indokolttá teszi azon kérelmünket, hogy a határ­időre le nem fizetett adók után a késedelmi kamatláb 10 százalékról 3—4 százalékra lcszállíttassék. 5. A forgalmi adót a törvényhozás 1923. évig szavazta meg. Kérjük, hogy a kor­mány 1924. évre forgalmi adó kivetésétől tekintsen cl, legyen kihasználva az első alkalom, amely az adóterheken könnyíthet. 6. A vagyondézsmára és a vagyonszaporulati dézsmára vonatkozó törvények novclláris úton való megváltoztatását kérjük abban az irányban, hogy a vagyon ér­tékelésénél tisztán a békebeli ár szolgáljon irányadónak. A vagyonszaporulat címén pedig csak akkor lehessen adót kivetni, hogyha a vagyontárgyak tényleg szaporod­nak, vagyis ha a vagyonnövekedés tényleg fennáll. 7. Követeljük, hogy a vagyonadó, a jövedelemadó, a hadinycrcség-adó, a va­­gyondézsma, a vagyonszaporulati dézsma kivetése nyilvános bizottsági tárgyaláson történjék, hogy azokon az érdekelt adózók személyesen megjelenhessenek, s hogy ezekbe az adókivetö és adófclszólalási bizottságokba a gazdasági érdekeltségek ki­küldöttei és az érdekelt községek elöljárói meghívassanak. X. Elemi csapások, szárazság, vízáradás, tűzvész esetében az adók behajtásának hivatalból, a felek kérelme nélkül történő felfüggesztését kérjük az egész községre vagy a sújtott környékre, indokolt esetben rendkívüli adóelengedéseket, sőt törlése­ket. 9. Törvénybe iktatását kérjük annak, hogy a rendkívüli körülményekre, az érté­kesítés körüli nehézségekre, gyakran lehetetlenségre való tekintettel a gazdák adó­kötelezettségeiket természetben, bor, búza, rozs stb. beszolgáltatása által is leróhas­­sák a mindenkori tőzsdei áraknak megfelelően. [■••1 Méltóztassanak megengedni, hogy én is feltárjam röviden és összcfoglalólag az autonómia elmaradásából származó sérelmeinket, mert hisz’ csak így kapunk teljes képet arról a lehetetlen helyzetről, amiben ma gazdaságilag és politikailag élünk. 1. Podkarpatszka Rüszt a trianoni békeszerződés (IV. cím, 48. cikk) és a cseh­szlovák alkotmányokirat (1. fő rész, 3. §, 3. pont) értelmében külön tartománygyü­­lés illeti meg, mely tartománygyülés törvényhozatalra jogosított. Ezen rendelkezé­sek dacára meg van fosztva önállóságától, a törvényhozói hatáskörétől s a kormány­zói tiszt betöltése nélkül abszolutisztikus módon kormányozzák azt. 2. Podkarpatszka Rusz autonóm ország határai az alkotmányokirat (3. §, 9. pont) rendelkezése ellenére máig sincsenek meghatározva s így hiányzik a legfőbb kellék az autonóm állami élet berendezéséhez. 3. Podkarpatszka Rusz funkcionáriusai, különösen a befolyásosabb tisztségek­ben csakis csehek, szórványosan ruszinok, magyar alig akad. Ezen eljárás beleütkö­zik az alkotmányokiratba (3. ÿ, 2. pont). 4. A trianoni békeszerződés életbelépte előtt (vagyis 1921. június 26. előtt) tör­vény- és jogellenesen szélnek bocsátott régi tisztviselők viszonyai rendezve nincsc-

Next

/
Thumbnails
Contents