Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Névmagyarázatok és névmutatók

Dokumentumok az OKP történetéhez 481

Bathó Lajos a Magyar Népszövetség Elnöki Tanácsának tagja Komárom megyéből.

Beaufort herceg, szudétanémet politikus, a karlsbadi konferencia részvevője 1920 novemberében.

Веке Lajos (1868-7) gimnáziumi tanár. Nógrád megyében született, több város gimnáziumában tanított történelmet és latint. Az államfordulat idején Pozsonyban tanított, az ezt követő években részt vett a Tuka vezette ellenállásban. 1926-ban nyugdíjazták.

Békeffi (Friedmann) Sándor az aktivista Köztársasági Magyar Földműves Szövetség egyik alapítója, vezetője a húszas évek közepén.

Bela (Bernstein) Henrik író, újságíró. (1864- 7) Tarnowban született, gyermekkorát Kassán töltötte, ott is érettségizett. Kezdetben verseket írt, később a Budapesti Hírlap munkatársa lett. 1907-ben megválasztották a trencséni kerület országgyűlési képviselőjévé, a parlament tagja volt egészen az államfordulatig. A Tanácsköztársaság alatt Bécsbe menekült, majd visszatért Budapestre. A csehszlovákiai magyar pártok felkérésére 1922 júniusától 1922 októberéig a Prágai Magyar Hírlap első főszerkesztője volt. A csehszlovák hatóságok kiutasították. Magyarországra visszatérve a Miniszterelnökség sajtóirodájában dolgozott.

Bélaffy Bálint (I 870 -7) katolikus pap, a két világháború között Homonnán plébános, az OKP országos pártvezetőségének szlovák nemzetiségű tagja.

Bellái, Jozef (1871-1950) szlovák politikus, hivatalnok, az államfordulat után honti, majd trencséni zsupán. A teljhatalmú minisztériumban majd annak megszűnése után a Tartományi Hivatalban dolgozott.

Bellies Hugó az OKP országos pártvezetőségének német nemzetiségű tagja.

Beneš, Edvard (1884-1948) a Csehszlovák Köztársaság társalapítója, az időszak egyik legtehetségesebb cseh politikusa. 1918-1935 között minden csehszlovák kormánynak tagja volt, mint külügyminiszter, 1921 szeptembere és 1922 októbere között kormányfő is egyben. 1935 decemberétől államelnök. A müncheni egyezmény után lemondott posztjáról, és emigrációba ment. 1940-1945 között az emigráns csehszlovák kormány vezetője. 1945 után újra államelnök, a kommunista hatalomátvétel (1948. február) után visszavonulásra kényszeríttették.

Bertók Béla (1873-7) Munkácson született, tanulmányait Munkácson és Sárospatakon végezte. Az államfordulat után Munkácson volt református lelkész, 1923-tól a Kárpátaljai Református Egyházkerület első püspökévé választották.

Bethlen István (1874-1946) politikus, a Nemzeti Egyesülés Pártja alapítója és a Bécsben 1919-ben alakult Antibolsevista Comité egyik veze