Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Névmagyarázatok és névmutatók

Dokumentumok az OKP történetéhez 499

Kartik János az OKP országos pártvezetőségének szlovák nemzetiségű tagja.

Katona Gyula a PMH kiadóhivatalának igazgatója volt a húszas években.

Katona Móric a Pozsony vármegyei kinevezett törvényhatósági bizottság tagja 1919-ben.

Kátra Kálmán (1902—?) Tiszabökényben született. Tanulmányait Kassán, Miskolcon és Pécset végezte. A kercsztényszocialista párt kassai kerületi főtitkára a harmincas évek közepén.

Kazacsay Árpád a pozsonyi kinevezett képviselőtestület tagja 1919 februárjában.

Kéhler Tibor volt magyar országgyűlési képviselő, szepességi németek egyik vezetője, a Szlovenszkói Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának tagja.

Kelemen Ferenc a Szlovenszkói Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának tagja.

Keller Imre (1879-1952) Budapesten született, a középiskoláit és egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte. Az államfordulat idején a kassai felső leányiskola igazgatója volt és 1919-ben elvesztette állását. Részt vett a magyar pártok megszervezésében. A két világháború között lapszerkesztőként dolgozott a Kassai Újságnál és a Kassai Naplónál. 1948-ban Magyarországra telepítették.

Kerekes István (1858-7) orvos, politikus. Kereknyén született, Budapesten végezte az orvosi egyetemet, 1893-ban telepedett le Ungvárott. Az államfordulat után részt vesz az OKP kárpátaljai megszervezésében, a keresztényszocialista párt ungvári elnöke a párt országos vezetőségének tagja.

Kerekes János kassai munkás, az OKP országos pártvezetőségének tagja.

Keresztűry József (1870-1936) református lelkész. Bácskán született, Nagygércsen lelkészkedett a két világháború között, a keresztényszocialista párt országos pártvezetőségi tagja. 1933 és 1935 között szenátor.

Késő János kisgazda, az OKP országos pártvezetőségének tagja.

Khuen-Héderváry Sándor (1881-1947) magyar diplomata. A Monarchia alatt külügyi szolgálatot teljesített többek között Berlinben és Londonban. A Monarchia széthullása után a magyar külügyi szolgálat megszervezője. 1920-tól a Külügyminisztérium politikai osztályának vezetője. 1925-től a külügyminiszter állandó helyettese. 1934-1941 között párizsi követ.

Kiss Albert (1874-1937) jogász, egyetemi tanár. 1898-tól a kecskeméti, 1907-től a kassai jogakadémiai tanára. 1914-től a pozsonyi egyetemen tanít, itt éri az államfordulat. Az első években részt vesz a Tuka és a pozsonyi egyetem körül csoportosuló ellenállásban a cseh megszállás ellen. О végezte a Magyarországról érkező pénzek elosztását,