Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

A keresztényszocialista Párt politikájának fordulópontjai

32 Angyal Béla gadta a hivatalos órákon a hozzá fordulókat, ezért motorbiciklin járták a vidéket. A titkárok szervezőmunkájára különösen a választási kampányok alatt volt szükség, ilyenkor egy-egy titkár több tucat községben szervezett gyűléseket az odaérkező képviselőjelölteknek. Ezek szervezésében továb­bá a helyi plébánosok jeleskedtek. A kerületi főtitkárságokon több fős személyzet dolgozott a kerületi fő­titkár vezetésével. 1932-ben Pozsonyban 16 fő, Kassán II fő volt alkalma­zásban. Nyugaton nem volt kerületi főtitkár, Pozsonyban az országos főtit­kár ellátta egyben a nyugati országrész szervezését is. A húszas évek má­sodik felében Nyitrán is működött kerületi főtitkárság, de ezt a harmincas évek elejére, takarékossági okokból, megszüntették. 1932 júniusától az or­szágos főtitkár tiszte országos pártigazgatóvá változott. A kerületi titkársá­gokon dolgozók nem csak a pártszervezés ügyivel és a központi hivatalok­ban történő kijárásokkal foglalkoztak, hanem a párt sajtóját is itt szerkesz­tették. A pártsajtó kiadása, a lapok száma az időben változott, de általában Pozsonyban kiadtak egy országos magyar hetilapot, mint a párt fő orgánu­mát, egy szlovák és egy német hetilapot. Kassán egy magyar hetilapot és Ruszinszkón szintén egy magyar hetilapot jelentetett meg a párt. A pártnak szlovák és német osztálya is volt, amelyek az alapszabály értelmében egyenrangúak voltak a magyar osztállyal. Az egyes nemzetisé­gi osztályok kerületek szerint is létrehozták vezető szerveiket. Kárpátalján ruszin és román osztályok is működtek. A tagság túlnyomó többsége azon­ban kétségkívül magyar volt. A párt legfőbb szerve az országos kongresszus volt, amelyet általában 3 évenként rendeztek. Ennek feladata elsősorban az alapszabály és a párt­program elfogadása valamint a 120 tagú országos pártvezetőség megvá­lasztása volt. Ebben egyharmad-egyharmad részben voltak képviselve a magyarok, a szlovákok és a németek. A pártvezetőségnek automatikusan tagjai voltak a párt parlamenti képviselői és szenátorai, továbbá a párt kerületi és országos főtitkárai a gazdasági szervezetek elnökei és a párt­lapok főszerkesztői. Az országos pártvezetőség volt a legfőbb döntéshozó szerv a két kongresszus között, hatáskörébe tartozott a pártelnök megvá­lasztása és a jelölőlisták összeállítása az országos választásokra. Az orszá­gos pártvezetőség választotta meg az országos elnöki tanácsot a pártveze­tőség végrehajtó szervét. A párt a Prágában dolgozó képviselő és szenátorai részére parlamenti klubtitkárságot működtetett a Képviselőházban. A párt legértékesebb vagyona a pozsonyi Concordia nyomda volt, amely 1921-ben jött létre. Részben az egyházi adományokból, részben ma­gyarországi anyagi támogatásból alapították a nyomdát. Itt nyomták a párt számos sajtótermékét és plakátjait, de tulajdonképpen vállalkozásként mű­ködött.

Next

/
Thumbnails
Contents