Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Dokumentumok
290 Angyal Béla A keleti csoport. Dr. Jabloniczky és Dr. Körmendy-Ékes vezetésével, amelynek központjává Kassa vált, sokkal radikálisabb programot tűzött ki magának, kormányelleneset és a földreform ellenességgel igyekezett a saját uszályába vonni Szent-Ivány képviselő csoportját is, aki az alapítója és elnöke a magyar kisgazdapártnak, és a gazdag magyar nagybirtokosok érdekeit védi. Jabloniczky frakciója képes volt biztosítani a magyar katolikus klérus együttműködését bevonva programjába az egyházi birtokokért és a magyar egyházi iskolákért való harcot. Dr. Jabloniczky csoportja külföldön is támogatást talált, különösen a magyar legitimistáknak jöttek jól a törekvései. így történt, hogy mindig szorosabb kapcsolat és együttműködés jött létre ezekkel a külföldi felforgató elemekkel és a kcresztényszocialista párt ez alatt a vezetés alatt teljesen az irredenta mezejére kerülne. Az egész akcióról bizalmas és teljesen megbízható információim vannak és minden mozgásnak a legnagyobb figyelmet szentelek. A magyar irredenta veszélye annál nagyobb, mivel nemcsak a külföldi, de a csehszlovák kommunizmus is annak a szolgálatába állt, azonos céljuk van CSSZK felforgatása és megsemmisítése. A 427 prez. sz. 1925. január 14-én kelt bizalmas jelentésemben (Bécsi kommunista központ) rámutattam arra a körülményre, hogy a szovjetek és a magyar legitimisták között titkos egyezmény jött létre a kölcsönös támogatásról.2 A külföldi szövetségesek nyomása alatt az Ótátraflireden ez év március 2-án megtartott közös ülésen a magyar ellenzéki pártok vezérlöbizottságának elnökévé Bittó Dénest választották, a sárosfai nagybirtokost. Megválasztása egyrészt a szövetkezett ellenzéki pártokban a keresztényszocialisták részéről az irányítás átvételét, másrészt magában a keresztényszocialista pártban a Dr. Jabloniczky frakció politikai nézeteinek győzelmét jelentette. Bittó Dénes elnökké választása a magyar keresztényszocialisták többségének ellenállására történt, a klerikálisok és a nagybirtokosok kifejezett kérésére, a magyar kisgazdák, a Szepesi Német Párt és a jogpárt, amelyet a losonci Tarján Ödön képviselt, támogatásával; a megválasztása ellen szavazott Dr. Lelley, Varjú József volt főtitkár. Szappanos Lajos és Rajcsányi Gyula főtitkár, akik tiltakoztak a keresztényszocialista többség nevébe. Л legitimisták és a kommunisták együttműködése más forrásból nem nyert bizonyítást. Érdemes azonban megjegyezni, hogy 1924. október 31. és november 4. között tartották meg a CSKP II. kongresszusát, amelyen a Kommunista International határozataival összhangban. határozatban mondták ki a nemzetek önrendelkezési jogának elvét, egész az országból való kiválásig. Л választási gyűléseken a kommunisták az 1925-ben sorra került nemzetgyűlési választásokon ennek hangot is adtak, különösen a nemzetiségek lakta vidékeken. Az ezeken a területeken elén jó választási eredményekben szerepet játszott ez a propaganda is. Bizonyára ez a jelszó jól jött a magyar kormányköröknek is, hiszen hozzájárulhatott az ország megingatásához.