Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Dokumentumok
Dokumentumok az OKP történetéhez 255 malmokat, Friedmannokat és méltó társaikat, akiknek természete eltűrni a verést s utána a kapott koncért megnyalni a korbácsot tartó kezet. A felekezeti politika vádja Ellenfeleink azt is ránk fogják, hogy felekezeti politikát űzünk. És ez a vád, sajnos, - nemcsak azok felől hangzik hozzánk, akikkel az önvédelmi harctéren szemben állunk, de burkoltan arról az oldalról is, ahonnét azt legkevésbé kellene várnunk. Elérkezettnek vélem az időt, hogy ebben a kérdésben is leszögezzem a párt álláspontját. A keresztényszocialista párt a keresztény erkölcsi világnézet alapján áll s a politikai élet minden ágazatában erre az alapra építi működését. A keresztény erkölcsi világnézet közkincse az egész emberiségnek A keresztény erkölcsi világnézet vajon csupán egy felekezetitek kincse? A keresztény erkölcs vajon csak egy felekezet tulajdona? Nem tulajdona, kincse az egész emberiségnek. Mindaz, ami az emberi élet szabályozása terén igaz érték, lényegében: keresztény erkölcs, vagy annak szükségszerű következménye. Az egyénnek a polgári életben elfogadott erkölcsi értékmérője: a becsület vajon nem a keresztény erkölcs alapján kialakult fogalom-e? A mai tartalmában határozottan az és ugyebár mégsem jut senkinek eszébe azt mondani, hogy a becsület csak egy felckczct tulajdona? A keresztény erkölcs ma az emberiség közkincse, olyan érték, amelynél általánosabb nincsen, tehát az a politika, amely erre az értékre van alapítva, nem állhat csak egy felekezet érdekének szolgálatában. Elméletileg tehát mivel sem indokolható a vád, sőt éppen az elmélet az, amely a legerősebb érv ellene. De vajon mit mutat a gyakorlat? Pártunkban tekintélyes erővel van képviselve mindkét protestáns felekezet Meg kell állapítanunk első sorban azt, hogy pártunkban tekintélyes erővel van képviselve mindkét református hitfclekezet. Kezdve a párt parlamenti képviselőitől1’ végig a pártvezetőségen és tisztikaron. Külsőleg tehát teljes mértékben kifejezésre jut, hogy a keresztény hitfelckezetek közt különbséget nem teszünk. De ugyanez áll érdemileg is. Azon idő alatt, amíg a párt élén állottam, egyetlen egyszer se tapasztaltam, hogy a pártban a katolikusoknál vallási statisztikánkból természetesen következőleg kisebb számban levő református párthíveink bármi tekintetben is nem abszolút ugyanazon egyenlő joggal bírtak volna, mint a katolikusok. Ilyen panaszról soha sem hallottam, de olyan föl se merülhetett, már azért sem, mert a vezetőségnek éppen katolikus része a legféltékenyebben figyelt arra, hogy a reformált vallásit párthívek mindenkor tudatában legyenek ab- 12 12 Jabloniczky János evangélikus vallású volt.
