Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Dokumentumok
246 Angyal Béla tolásával érték el a célt s ezeken a helyeken most már megvonják az előbb élvezett nyelvi jogokat.' Ez az eljárás nemcsak erkölcstelen, nemcsak gálád, de békeszerződés ellenes is. A nemzeti kisebbségek a békeszerződés becikkelyezésének időpontjában már megszerezték az ott biztosított nyelvi jogokat, hogyha arányszámuk az akkori beosztás szerint elérte az előírt magasságot. Ezeket a szerzettjogokat csak akkor vesztik el, hogyha számuk időközben ezen magasság alá száll. Igaz, hogy az államtól nem lehet elvitatni azt a jogot, hogy megyéit, járásait úgy rendezze be, ahogy azt ő a legcélszerűbbnek véli, ezt tenni senkinek se jut eszébe, ámde a legtárgyilagosabb jogi ítéletnek is el kell ismernie, hogy ennek az új beosztásnak a már megszerzett jogokra kihatása nem lehet, más szóval: az állam szabadon rendezheti be megyéit, járásait, de a kisebbségi jogok érvénysiilését illetően a békeszerződés becikkelyezésének idejében fennállott beosztás számaránya kell, hogy irányadó maradjon. Hogyha a kérdést nem ebből az egyedül helyes nézőpontból ítélnők meg, akkor a nyelvi jogok védelmére alkotott rendelkezés abszolúte értéktelen lenne, mert az államhatalomnak a kompakt kisebbségi vidékek szétdarabolása és a többségi vidékhez csatolása által módjában állna azokat minden szerződés dacára elkoboznia. Az ellenérv, hogy a fenti magyarázat az állam beliigyébe való beavatkozás s mint ilyen a szuverenitás megsértése lenne, nem áll meg. Azért nem, mert az állam joga, hogy benső ügyeit szabadon rendezze be, csupán a nyelvi jogok irányában van érintve, itt pedig szuverenitását önmaga korlátozta a nemzetközi szerződéssel. MindenülI követelni fogjuk a kisebbségek nyelvi jogai!, ahol azokra a békeszerződés becikkelyezésekor fennállón beosztás szerint az illető kisebbségnek igénye volt. Ezen alapon a már érvényben levő és még érvényben levő rendelkezésekkel szemben arra az álláspontra kívánunk helyezkedni, hogy a kisebbségek nyelvi jogait mindenütt követelni fogjuk, ahol azokra a békeszerződés becikkelyezésekor fennállott beosztás szerint az illető kissebségnek igénye volt s el vagyunk határozva, hogy igazunkat a népszövetség előtt is érvényesíteni fogjuk. 3 3 Az ún. nagymegyerendszer, vagy korabeli kifejezéssel a nagyzsupák rendszere, három éves halogatás után, 1923. január elsején lépett életbe Szlovákiában. Az erről szóló alaptörvényt még 1920 februárjában hozta az ideiglenes nemzetgyűlés (126/1920 sz. törvény). A nagymegyék határait úgy alakították ki. hogy azokban a magyarság mindenhol kisebbségbe került.
