Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Dokumentumok

Dokumentumok az OKP történetéhez 221

megadását1 és a prágai parlamentbe képviselők és szenátorok küldését követelik/

A határozati javaslathoz dr. Nagy Kálmán, dr. Körmendy-Ekes Lajos nemzetgy. képviselő, Egry Ferenc, dr. Klein Géza és mások szólaltak hozzá, mely után a kongresszus a javaslatot egyhangúan elfogadta.

Komáromi Lapok, 1923. május 10. 1. p. Szerző megjelölése nélkül.

Amennyire eldugott és elmaradott része volt Kárpátalja Csehszlovákiának, olyan sok nemzetiség lakta és olyan bonyolultak voltak a politikai viszonyai. Az itteni ПО ezernyi mag\’ar közösségben képviselve volt valamenynyi ellenzéki magyar párt, köztük a keresztényszocialista párt is, amelynek Nagyszálláson volt a kárpátaljai központja. A csehszlovákiai magyar politikai életen belül nagy önállóságot élveztek az itteni pártok és az ellenzéki pártok Közös Bizottságában az általuk létrehozott Ruszinszkói Magyar Pártszövetség által voltak képviselve, amelynek vezetője Korláth Endre a Vezérlőbizottság eg)’ik alelnöke volt. Kárpátalja különállását Magyarországról is erősítették, azzal, hogy 20 éven keresztül külön anyagi támogatást kapott. 1 2

1 A Csehszlovákián belüli autonómiát Kárpátalja számára az 1919. szeptember 10-én Saint- Germain-en-Laye-ben aláírt szerződés is kilátásba helyezte, azonban nem valósult meg egészen 1938 októberéig.

2 1920 áprilisában, a részleges román megszállás miatt, nem tartottak nemzetgyűlési választásokat Kárpátalján. Kárpátaljai képviselők az 1924. március 16-án megtartott pótválasztásokon kerültek először a prágai nemzetgyűlésbe.