Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Dokumentumok
174 Angyal Béla érintkezéstől elzárva, magunkra hagyva iparkodtunk önálló életet élni, amelyre a budapesti keresztény szoc. központtól utasítva lettünk, tekintettel a megnehezített közlekedési viszonyokra. Az 1919. jatt. elsején bekövetkezett megszállás’ új helyzet elé állított bennünket. Teljesen elzárva, formailag arra az álláspontra kellett helyezkednünk, hogy mint önálló szerv iparkodjunk a megszállott részeken szervezeteinket kiépíteni és ily módon életre kelteni a vidéken is újabb helyi szerveket. Nagyon nehezen, sok nehézségek előtt állva, elsősorban nincstelcnséggel iparkodtunk megküzdeni. A történelmi osztály számos kimagasló egyéniségéhez fordultunk, kérve tőlük anyagi támogatást mozgalmunkhoz. Sajnos, ezen kísérleteink meddők maradtak annak dacára, hogy kísérleteinkhez előzőleg iparkodtunk megnyerni oly egyéniségeket, akik a társadalomban elfoglalt pozíciójuk révén garanciát nyújtottak arra, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét szolgáló pártot helyes irányban vezetik, és az az itt élő magyarság, németség és velünk érző szlovákság érdekeit fogja istápolni. (Dr. Bozóky egyetemi tanár. Billot Nándor gróf). Ily módon az illető két vezető egyéniség nézete az volt, hogy nem szabad túlságosan terjeszkednünk, mivel ez anyagilag katasztrófa elé viheti egyesületünket, tehát a Szlovenszkó területén levő 17 egyesülethez köriratot intéztünk, amelyben önálló működésre szólítottuk fel őket, s központi működésünk arra szorítkozott, hogy megalakítottuk ezen 17 egyesületnek szövetségét, őket egyöntetű eljárásra való nevelés céljából esetről-esetre információkkal láttuk el. Az 1919 márciusában Magyarországon bekövetkezett bolsevizmus újabb nehézségekkel járt ránk nézve, amennyiben nem tudtunk még összeköttetést sem találni és irányítást kérni további magatartásunkra vonatkozólag. Ugyanakkor azonban azt az időt felhasználtuk arra, hogy kidolgozva szabályzatainkat, országos mozgalmat készítsünk elő, az arra vonatkozó előmunkálatokat iparkodtunk elvégezni. Alapszabályainkat be is nyújtottuk, és megkezdtük működésünket külső területeken is. Első lapunk, a német nyelvű „Freie Stimme” gróf Billot anyagi áldozatai folytán indult meg, azonban Billot gróf nem látta szívesen mozgalmunknak a vidékre való kiterjesztését, s kívánta azt, hogy a párt kebelében levő egyének mind teljes munkaerejüket Pozsonyra összpontosítsák. A pártvezetőség egy része ezt elfogadta, a nagyobb rész azonban ellenezte, aminek folyományaképp is, és a gróf Billottal szemben Srobár teljhatalmú miniszter részéről megindult sajtóhajsza következményeképpen is gróf Billot a mozgalomból kivált. Ez óriási hatással lett volna mozgalmunkra, ha ugyanekkor be nem következik a bolsevizmus bukása Magyarországon, 9 9 Pozsony csehszlovák légiók által történt elfoglalására utal.
