Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Dokumentumok

Dokumentumok az OKP történetéhez 129

Az elnökség javasolta, hogy a párt a magyarországi, ausztriai, németországi, olaszországi és lengyelországi keresztényszocialista központokkal lépjen érintkezésbe egy közös ankét megtartása iránt.

Az elnökség a javaslatot egyhangúlag elfogadva, utasítja a főtitkárságot, hogy a megfelelő intézkedéseket tegye meg.

Ezután a főtitkár előterjesztése következett az 1919. évi május 15-én kelt 268. számú cseh-szlovák törvényben biztosított jog alapján külön mezőgazdasági munkás és cselédbiztosító pénztárak felállítása tárgyában. Terjedelmes indoklás mellett előterjesztésében igazolja a mai tarthatatlan helyzetet, amely szerint a kerületi munkásbiztosító pénztárakba bekényszerített őstermeléssel és ezzel kapcsolatos munkával foglalkozó munkaadókra és munkásokra a betegsegélyező járulékok ugyanolyan százalékban állapíttatnak meg, mint az ipari és kereskedelmi üzemek alkalmazottainál. Ennek az indokolatlan eljárásnak következménye az, hogy pl. a pozsonyi kerületi munkásbiztosító pénztár területén kb. 55 000 mezőgazdasági alkalmazottból a törvény életbeléptetésétől számított egy év után alig 10 000 egyént tudtak a pénztárba belekényszeríteni. Ennek legfőbb oka abban keresendő, hogy a törvény meghozatalánál figyelmen kívül hagyták azon fontos körülményt, hogy a mezőgazdasági munkás egészséges foglalkozást űz, jobban táplálkozik s így kevésbé hajlamos valamely betegségre, tehát a megbetegedési arányszám sokkal kisebb, mint a gyári és ipari alkalmazottaknál. Ilyen módon a helyzet az, hogy az őstermelő munkaadók és munkások igazságtalanul vannak ily magas járulékokkal megterhelve a gyári és ipari üzemek javára. Egyben felemlíti azt is, hogy annak dacára, hogy az őstermelők több mint felét teszik ki a munkaadóknak és munkásoknak, ezen érdekeltség a kerületi munkásbiztosító pénztárak autonómiájában mai napig sem kapott helyet. Legelső és legsürgősebb feladatnak tekinti azt, hogy a párt az őstermelő érdekeltségnek a pozsonyi autonómiában nemzetiség szerinti arányban megfelelő képviseletet biztosítson. Követeli továbbá a párt a pénztári választások kiírását is.

Az elnöki tanács a javaslatot elfogadta s a legközelebbi pártvezetőségi ülés elé terjeszti.

Egyben utasítja a központi főtitkárságot, hogy a megfelelő előmunkálatokat tegye meg, hogy a pártvezetőségi ülés után az őstermelőket megillető jogoknak azonnali keresztülvitelét az illetékes fórumnál szorgalmazhassa.

A „Magyar Népszövetség” feloszlatása ügyében az elnöki tanács elhatározta, hogy a nemzetiségi kisebbségeket érintő ezen újabb sérelem ügyében a parlamentben, valamint a november 12-én Karlsbadban megtartandó „Völkerbund” ülésén a legerélyesebb akciót indítja meg.

Népakarat, 1920. október 31. 1-3. p. Szerző megjelölése nélkül.